Madárvendéglők étlapja

Egy kis előzékenységgel most könnyen szert tehetünk olcsó béresekre, akik egy kis napraforgómag fejében tüzetesen átkutatják a kertünket a károsító rovarok, bábok után, amelyek a fák kérge alatt, a repedésekben bújnak meg. A tollas kis kerti munkásokról, a madarakról beszélek, amelyek így, télidőben bekényszerülnek a határból a lakott területre, a kertekbe. Mert számukra ez a legnagyobb megpróbáltatás időszaka, főleg akkor, ha a nagy hideggel hó is párosul, ami betakarja, elrejti előlük azt a kevés táplálékot is. Ilyenkor különösen igaz, hogy madáretetővel, illetve rendszeres téli etetéssel sok kis didergő madáréletet menthetünk meg a fagyhaláltól.
A madáretetés egyik alapszabálya, hogy ha egyszer elkezdtük, akkor tavaszig (márciusig) ne is hagyjuk abba. A rendszeres etetéssel ugyanis odaszoknak a madarak, és számítanak a mindennapi betevő napraforgómagra. (Azzal, hogy odaszoknak, szolgálatot is végeznek, hiszen ahol madáretető van, ott biztosan be is járják a kertet lepketojáscsomók, tetűtelepek, bábok után kutatva, már csak azért is, hogy változatossá tegyék az étrendjüket.) Ha a megszokott időben üresen marad az etető, ez megzavarja a kis szárnyasokat, és nagy kérdés, lesz-e idejük-erejük új táplálékforrás után nézni a tél közepén. A másik fontos szabály, hogy csak kenyérmorzsával vagy kenyérhéjjal ne etessük a madarakat, mert ettől megbetegedhetnek, el is pusztulhatnak.
Madáretetőt többféle változatban is vásárolhatunk a kerti centrumokban, egyes gazdaboltokban, de magunk is készíthetünk tetszésünk szerint. (Az egyik legegyszerűbb változat a kilyukasztott lopótök, amelyet a fára függesztünk.) A madáretetőt tehetjük az ablakpárkányra, rögzíthetjük a fán vagy különálló faoszlopon. Fontos, hogy olyan helyre és magasságba tegyük, ahol a macska nem éri el, és hogy a fűtött szoba ablakából jól láthassuk az etetőből lakmározó tarka madárcsapatot. (A faoszlopon álló madáretető vendégeit úgy védhetjük meg az ellenség támadásától, ha széles fémgallért rögzítünk az oszlopra, így a macska nem tud följutni az etetőig.)
A napraforgó az egyik legjobb és legolcsóbb madáreleség. (Nagyobb, tíz-húsz kilogrammos tételben terményboltban érdemes beszerezni, mert ott kedvezményesen árulják.) Kitűnő a tökmag is, de drága. A szintén terményboltokban kapható galambtáp a legtöbb madár számára kiváló összetételű: kukoricát, búzát, napraforgót és fénymagot tartalmaz. A faggyú, a szalonnabőr különösen fagyos időben kedvelt a madarak között. Ha ínyencséggel is akarunk szolgálni, akkor apróra vágott hús- és almadarabkákat, valamint sajt, kemény tojás és sárgarépa reszelékét összekeverve tegyük tollas kis vendégeink asztalára. Ezeknek a feketerigók és a vörösbegyek örülnek különösen. De jönnek fenntartás nélkül a többiek is, ha híre megy, hogy valahol megnyílt egy madárvendéglő. (Hogy milyen gyorsan terjed a hír, az a madarak közti kommunikáció egyik csodája.) Cinegék, harkályok, fakúszok, tengelicek, erdei pintyek, zöldikék lehetnek rendszeres látogatói a téli madáretetőnek, az elmaradhatatlan verebekkel, balkáni gerlékkel együtt.