Piszkos tizenkettő

Korunk pestise, a rákos-daganatos betegség visszavezethető arra is, hogy a sejtburjánzást a vegyi anyagok váltják ki, felborítják a sejtek anyagcsere-működését. A DDT-t hazánkban is hosszú éveken keresztül alkalmazták különböző rovarölő szerekben a burgonyabogár irtásától a hangyák elleni harcig.
A XXI. század hajnalán, 2001-ben született meg az egyes vegyi anyagokat korlátozó első világméretű egyezmény Stockholmban. Ennek keretében 12 nehezen lebomló, a környezetben tartósan megmaradó szerves, szennyező anyag gyártását és alkalmazását tiltotta be 127 ország képviselője. Az egyezményt 2004-ben 50 ország ratifikálta, köztük az EU tagországai is. A 12 betiltott anyag, az úgynevezett „piszkos tizenkettő” mérgező, nem vagy csak nehezen bomlik le a természetben, felhalmozódik az élőszövetekben és szennyezi a környezetet. A betiltott vegyületek közül 9 növényvédő szer (aldrin, klórdán, DDT, dieldrin, endrin, HCB –hexaklór-benzol, heptaklór, mirex, toxafén), három pedig ipari vegyi anyag vagy melléktermék.
Egyes vegyipari konszernek profitéhsége azonban gyakran felülírja a Stockholmi Egyezményt. Pavelkovics Sándor New Jerseyben élő magyar szakember arról tájékoztatott, hogy az USA-ban továbbra is gyártják egyes vegyipari üzemek a DDT-t, de az Egyesült Államokban nem forgalmazzák. Ugyanakkor eladják a különböző közép- és dél-amerikai országokba a DDT hatóanyagú vegyszereket (ezek az országok nem csatlakoztak a Stockholmi Egyezményhez), ahol a különféle zöldségeket permetezik vele a rovarok elleni küzdelemben. Ezek a zöldségek azonban megjelennek az USA-ban, így az ott élő emberek szervezetébe továbbra is bekerül a DDT. Ugyanerre a veszélyre figyelmeztetnek az Európai Unió szakértői is, hiszen az EU piacain is megjelenhetnek olyan zöldségféleségek, gyümölcsök, egyéb kész termékek, amelyek termesztésében továbbra is alkalmazzák a „piszkos tizenkettőt”.
A Stockholmi Egyezmény a magyar gazdákat is érinti, hiszen az elmúlt hónapokban több olyan hatóanyagot – és ennek következtében permetezőszereket – is kivontak a forgalomból, amelyek népszerűek voltak a termesztők körében, nagyüzemben és házi kertben egyaránt. Így például a foszforsav-észterek kikerülnek a forgalmazható rovarölő szerek közül. Érdekesség, hogy ennek a csoportnak a bomlásterméke jóval mérgezőbb, mint az eredeti hatóanyag. Ez az anyag egyébként a hitleri Németországban született, s eredetileg vegyi fegyvernek szánták, de a világháborúban nem vetették be. Ugyanakkor az iraki hadsereg az első öbölháború idején alkalmazta az amerikai katonák ellen – legalábbis egyes internetes források ezt állítják.
A malathion hatóanyagú talajfertőtlenítő szereket is kivonják a forgalomból, csakúgy, mint a diazin-származékokat.
A gyomirtó szerek közül a gyökéren keresztül ható készítményeket, valamint azokat, amelyek a talajvízbe bemosódhatnak, szintén kitiltják, ezért a triazin-származékok kikerülnek a hazai vegyszerforgalomból. A gombaölő szerek közül a benomyl hatóanyagot tartalmazó egyes szereket tiltják be, a vizsgálatok szerint ez a hatóanyag a földigilisztákra is veszélyes.