Üzenjük

Diósjenői olvasónknak
Amíg a telekhatártól mért növényültetési távolságokra tapasztalatból, általánosságban is adható javaslat, addig az ásott kutak helyének meghatározása sokkal árnyaltabb – a helyi adottságokat követő – feladat. A kút helyénél figyelembe kell venni a védőtávolságokat – szennyező forrásoktól (árnyékszék, trágyadomb, stb.) legalább 15 méterre, épülettől 4 méterre helyezhető el. A telekhatártól való távolságot az előírás nem szabja meg, azért sem, mert gyakori, hogy több, egymással szomszédos tulajdonos közműtársulásban építteti a kutat, és annak hozamából is mindannyian szeretnének részesülni. Így azt, ha az egyéb körülmények lehetővé teszik, legjobb az érintett telkek találkozásánál elhelyezni. Természetesen érdemes a kút helyét geofizikussal kiméretni, aki a talajszint alatti rétegek feltérképezése során megjelöli a vízerek helyét, és közülük is az esetleges vízér-kereszteződéseket, ahol a legnagyobb a vízhozam, és a talajrétegződést, amely szintén meghatározó lehet a kút elhelyezése szempontjából.

Tóthpál Lőrinc, Vác
A fagysebektől, esetleges vadkároktól sérült gyümölcs- és díszfák törzsének ápolására a télvégi fatisztogatási munkák elvégzése után ajánlható a törzsvédő és sebgyógyító fakenet felhordása. A fakenet készítéséhez 5 kg agyag, 3 kg érett marhatrágya (vagy friss tehénlepény) 0,5 kg kőpor vagy Vázsonyi alginit, 0,5 liter tömény zsúrlófőzet és 0,5 kg fahamu szükséges. Az anyagokat 10 liter meleg vízben pépesre keverjük, majd - fagymentes napok délelőttjén (hogy még aznap a kenet a törzsre rászáradjon) - ecsettel felhordjuk a - sérülésektől, kártevőktől, mohától, zuzmótól előzetesen megtisztított fatörzsekre és a fák vastagabb vázágaira. Általában novemberben vagy februárban javasolható a kenet felhordása. A gyógyító és erősítő hatású kenet ugyanis ősszel megakadályozza a fagysebek kialakulását, tavasszal segíti a sebek gyors, maradéktalan beforradását, a képződő háncsszövetek rugalmasságát és ellenállóságát, emellett táplálja a szöveteket, ami a fák egész éves erőteljes fejlődésére mindenképpen kedvező hatással lesz.

Bánfi Géza, Budaörs
Az utak mentén kialakított, kisebb fákból, cserjékből, évelőkből ültetett - többszintes - védősáv a szép látvány mellett gyakorlati szempontból is kedvező. A növények gyökerei ugyanis magukba szívják az egyébként útra, épület vagy út alapjába kerülő nedvességet. Ezzel védik az utakat a felfagyástól és - bizonyos mértékig - az eljegesedéstől is. Sajnos országos szinten figyelmen kívül hagyják az utak jelentős mértékű síkosság - mentesítésének ezt a környezetbarát, olcsó módját. Pedig növényekből kialakított - hófogó, por-és hangszigetelő, nagy párologtató-felületű - védősávokkal gyakorlatilag az év egész időszakában jelentős mértékben megoldhatnák a környezeti problémákat.