Élő kert

A tél végi lemosó permetezés a biokertészek számára is kötelező, mert ilyenkor tudják a legjobban elejét venni a későbbi betegségeknek. Az áttelelés rejtekhelye több kártevő, kórokozó számára a rügy, melyet ragacsos bevonat véd. Amíg ez a ragadós anyag borítja a rügyet, a permetlé lepereg róla. Amikor a rügy bomlani kezd, akkor kezdhetjük mészkénlével vagy bordói lével a permetezést.
A mészkénlé gombák és bizonyos mértékig rovarok ellen is hatékony szer, amit egy rész égetett mészből, két rész kénből és tíz rész vízből vasüstben házilag is elkészíthetünk. A pontosan kimért anyagokból az égetett meszet a vízzel oltjuk, majd főzés közben, kis részletekben keverjük hozzá a kénport. Főzés hatására a habzó folyadék alig egy óra alatt vörösbarna, záptojásszagú lesz. Ebből a törzsoldatból készítjük a permetezőlevet. Lehet már kapni Tiosol néven előre gyártott mészkénlevet, ötliteres műanyag kannában. Ebből egy hektárra harminc liter kell, 300-600 liter vízzel juttatható ki. A bordói lé készítéséhez égetett mészre és rézgálicra, valamint két fa- vagy műanyag hordóra és vízre van szükség. Az egyik hordóban 50 liter lágy vízben feloldjuk a rézgálicot – legcélszerűbben egy zsákdarabba kötve és belelógatva. A másik hordóban szintén 50 liter vízben 2 kg – előzőleg kevés vízben megoltott – égetett meszet csomómentesre keverünk, majd a rézgálic oldatát folyamatos keverés közben hozzáadagoljuk a mésztejhez. Mindig a mészhez öntjük a rézgálicot! Hogy jobban megjegyezzük, öreg mesterünk erre azt mondta: „a rezesbanda megy a meszesgödörbe, nem a meszesgödör a rezesbandába”. Az égszínkék oldat kémhatását lakmuszpapírral ellenőrizzük. A piros lakmusz kékre színeződése azt jelzi, hogy közömbös (7 pH) kémhatású a lé, nem fogja perzselni a növényt. Alma és körte varasodása, szilvalevél vörösfoltossága, levéllikasztó gomba ellen védekezhetünk vele.
A rovarkártevők áttelelő alakjait, a pajzstetveket olajos permetezőszerrel gyéríthetjük tél végén.