Hisztérikus csirkék

A pecsenyecsirkék ma már kizárólag genetikailag nagy termelőképességű húshibridek közül kerülnek ki, ezért a háztáji csirkenevelés gondjai is egyre inkább hasonlóak a nagyüzemi brojler-előállításéhoz. Az utóbbi két évtizedben a brojlerállományok állat-egészségügyi helyzete sokat javult, a fertőző betegségek már nem okoznak olyan nagy gondot, mint régebben. A megelőzésre fordított erőfeszítéseknek köszönhetően egyes betegségek szinte megszűntek, mások előfordulása pedig jelentősen csökkent (például baromfipestis, gumborói betegség, kokcídiózis, fekélyes bélgyulladás). Manapság nem elsősorban az elhullások okozzák a gazdasági veszteséget, hanem az, hogy sokan nem tudják kihasználni a hibridek genetikai képességeit, tehát a hizlalási eredmények rosszabbak a kívánatosnál. Miközben a testtömeg-gyarapodás növelésére irányuló genetikai kutatások látványos eredményeket hoztak, romlott az állatok ellenálló képessége.
A fiatalkori növekedési erély javítására irányuló, intenzív szelekció következtében a mai brojlernek még az anatómiai felépítése is más, mint a pár évtizeddel ezelőttieknek, és ezeknek a változásoknak élettani következményeik is vannak. A 42 napos élőtömeg, amikor a csirkéket levágják, a kelési testtömeg mintegy ötvenszerese. Ugyanakkor a szív és a tüdő nem növekszik arányosan. Emiatt romlik a szervezeti szilárdság, gyakoribb a hasvízkór, a hirtelen szívhalál, a hőstressz iránti érzékenység, a lábszerkezeti rendellenesség, és többször lépnek fel az immunrendszer működési zavarai miatti megbetegedések.
Gondok jelentkeznek az állatok magatartásával is. A pszichikai megterhelés okozta félelem miatt az állat és környezete közötti összhang felborul. A nem várt események (például hirtelen hanghatás, rágcsáló mozgása) ijedtséget okoznak, mely nemegyszer olyan fokú lehet, hogy bénulások, mozgászavarok, légzési nehézségek (lihegés) jelentkeznek. Nem ritka ilyenkor a menekülési kényszer, sőt az agresszív magatartás sem. Az ijedősség egyik formája a madárhisztéria, amikor az egész állomány neurotikus magatartású lesz. Cselekvéspótló magatartás a tollcsipkedés, a tárgyak csipegetése, a vakaródzás, a brojlerre nem jellemző hangkeltések – például az éneklés –, súlyosabb esetekben a kannibalizmus. A gondokat a tartási és takarmányozási hibák tovább súlyosbítják. Nem véletlen, hogy nemcsak gazdasági, de élelmiszer-biztonsági, sőt állatvédelmi okok miatt is egyre népszerűbbek a szerényebb genetikai képességű, de nagyobb szervezeti szilárdságú, így jobb ellenálló képességű fajták, az ezekre alapozott hústermelési módszerek. Ezért egyre többen fordulnak a hagyományos, természetszerű tartás felé.