Üzenjük

Bernáth Gábor, Albertfalva
Sem a spenótnak, sem a kapornak nincs évelő fajtája. A közönséges spenóthoz (parajhoz) hasonló új-zélandi spenót forró égövi, melegkedvelő, szárazságtűrő növény, szemben a parajjal, amely a hideg, párás időt szereti. A paraj nyár végétől késő tavaszig termeszthető, míg az új-zélandi spenót legkorábban áprilistól vethető. Tápdús talajban nyáron biztonsággal termeszthető, a parajénál porcosabb levelei egész nyáron folyamatosan szedhetők. Hosszú őszön az új-zélandi spenót beérleli a magvait, amelyek szétszóródnak, így nagy területen elveti önmagát, ezért tűnik évelő növénynek.
A kapornak szintén nincs évelő változata, de a hozzá külsejében nagyon hasonló, mélyen gyökerező édeskömény nálunk többnyire áttelel, így évelőnek is tekinthető. Az édeskömény a kapornál erőteljesebb növekedésű mediterrán növény, szára, levelei és magjai egyaránt édeskés, fűszeres ízűek. Zsenge levelei a kaporhoz hasonlóan fogyaszthatók, gyógyhatású – emésztésserkentő, szélhajtó, görcsoldó hatású – magvai főként a csecsemőteák, valamint a hashajtó, köptető, epehajtó, vesekőképződést gátló teakeverékek alkotórészei. Természetes édesítőszerként az élelmiszeriparban és a likőriparban is kedvelt fűszer. Az édesköményt és a kaprot nem jó egymás közelébe ültetni, mert kölcsönösen beporozhatják egymást, ami egyik számára sem kedvező.

Varga János, Mátraszele
A leírt tünetek valószínűsítik, hogy a kósza pocok (népi nevén vízipocok) rágja meg a gyümölcsfák és a vetemények gyökerét. Ez az állat víz közelében él, a mezei pocoknál nagyobb testű, közel 20 centiméter nagyságú, és már néhány példánya is komoly kárt tehet a kertekben. A mezei pocoknál kevésbé szapora, de ez a faj is többször fialhat évenként, alkalmanként 2-7 utódot hozhat a világra. A vizek közelsége fontos a felszaporodásához, így csak néhány száz méterre távolodik el vízparttól. Áradások után nagyobb a veszélye a felszaporodásuknak, a vizek visszahúzódásakor tovább károsíthatnak a kiszáradó területeken is. Se a mezei pocok, se a kósza pocok nem védett állat, pocokirtó szerekkel gyéríthető a számuk.
A károsított területeken – biokertészek tapasztalata szerint – a szabad tartású sertések, a macskák és a ragadozó madarak is kiváló munkát végezhetnek a rágcsálóirtás területén. Az utóbbiak számára T alakú ülőfákat ajánlott kihelyezni, ahonnan jól belátják a területüket, a sertéseket pedig egyszerűen szabadon kell engedni. A vegyszerek közül az Arvalin LR használata csak lakóterületen kívül engedélyezett, a Redentin 75 BR pedig betárolt termékek közelében nem használható! A gázosodó, erősen mérgező szereket a kártevők lyukaiba szórás után jól be kell taposni, hogy a mérgezett állatok ne juthassanak a felszínre, mert az azokat elfogyasztó háziállatokat és ragadozó madarakat is megmérgezik!