Bababarát bioszüret

A kisbabák anyatej utáni első tápláléka a burgonya, a sárgarépa, a sütőtök, a cékla, az alma és az őszibarack, később a spenót, a hüvelyesek, a káposztafélék és a paradicsom. Nem mindegy azonban, hogy ezek az élelmiszerek honnan származnak, hol teremtek meg. A választ a legtöbb esetben soha nem tudjuk meg, ha a zöldséget vásároljuk. Az ellenőrzött biogazdaságból származó áruban nagyobb bizalmunk lehet, hiszen a kisbaba méregtelenítő és védekező rendszere még fejletlen, nem tud igazán megbirkózni a káros anyagokkal. Egy amerikai kutatási eredmény szerint a rák kialakulásában jelentős mértékben közrejátszanak a gyerekkorban elfogyasztott rejtett mérgek. Éppen ezért a nagy bébiételgyártó cégek ma már nem használnak nagyüzemi zöldségeket és gyümölcsöket, hanem kizárólag biogazdaságokban termelt, ellenőrzött nyersanyagból készítik a bébiételeket. De mi van akkor, ha a babának mi magunk akarunk főzni? Mivel biozöldséget és -gyümölcsöt, pláne vidéken, ma még csak nagyon kevés helyen árusítanak, a legjobb, ha megtermeljük az alapanyagokat a kisbabánknak, sőt az egész családnak.
Milyen is a bababarát konyhakert? Már a talajnak tisztának kell lennie, azaz nem szórhatunk bele műtrágyát. Helyette viszont jöhet a szerves anyag, a komposzt, a humusz, az érett istállótrágya. A legegyszerűbben hozzáférhető trágyaféleség a komposzt, hiszen minden háztartásban keletkezik szerves hulladék (zöldséghéj, kávézacc, fűnyesedék, hervadt virág és letermett zöldségszár), amely két év alatt földszerű anyaggá alakul át. A komposztot az őszi ásással célszerű bedolgozni a talajba. Jó, ha a bababarát kert forgalmas utaktól távol van, vagy a portól és a kipufogógázoktól élő sövény védi. Érdemes olyan virágokat ültetni a zöldségek közé – például körömvirágot –, melyek elriasztják a kártevőket, és a bababarát konyhakertben helyük van a gyógynövényeknek is. Így például termeszthetünk nyugtató mentát, citromfüvet, vérzéscsillapító zsályát, körömvirágot, amely a sebek balzsama, gyomorpanaszokra pedig édesköményt és ánizst. A vegyszermentes termesztés során a kézi gyomlálás, a kapálás jelenti a legtöbb munkát. Megkönnyítheti a dolgunkat, ha a növények tövét mulccsal, azaz növényi eredetű szerves anyaggal takarjuk: ez lehet fűnyesedék, szalma vagy éppen félig lebomlott komposzt. Ennek több előnye is van: elnyomja a gyomokat, visszatartja a talaj nedvességtartalmát, és nyáron nem engedi túlságosan felforrósodni a talajt.
A konyhakertben a kártevők és a betegségek ellen vetésforgóval is védekezhetünk, ami azt jelenti, hogy az egyes növényeket minden évben más-más helyre ültetjük. A gyomlálás mellett az öntözés a legfontosabb feladat. Erre az esti órákban kerüljön sor, amikor már nem tűz a nap, így a levelekre került vízcseppek nem perzselnek. Ilyenkor a levegő is enyhébb, így kevesebb a párolgási veszteség, ami különösen azok számára jelenthet jelentős pénzmegtakarítást, akik csapvízzel öntöznek. Ebből adódik: érdemes minél több esővizet összegyűjteni.
Akinek bababarát kertje van, gondol a téli vitaminszegény időkre is, és minél több egészséges zöldséget, gyümölcsöt betárol. A burgonya, a sütőtök, az alma és a gyökérzöldségek hűvös, száraz, fagymentes helyen hónapokig eltarthatók. A paradicsomból célszerű levet és pürét készíteni, körtéből, meggyből, cseresznyéből pedig kompótot főzni. A sóska, a spenót, a karfiol, a brokkoli, az őszibarack, a kajszi, a szamóca és a málna mehet a mélyhűtőbe. De ez még egy kicsit odébb lesz. Most nincs más dolgunk, mint kialakítani a bababarát kertet – ami tulajdonképpen nem más, mint bio a javából.