Marhára jó pedikűr

Ezek következtében csökken a tejtermelés, romlanak a szaporodási eredmények, rosszabb lesz a takarmányfelhasználás, csökken a testtömeg-gyarapodás, és az elhanyagolt, túlnőtt, beteg csülök kiváló hely a kórokozók behatolására.
Meglepő az adat: az állandóan istállózott állatoknál, amelyeknél nem szabályozzák legalább évente egyszer a csülökszarut, az állomány 95 százalékában fordul elő rendellenesség. Kötött tartásnál a mozgáshiány miatt nem szembetűnő a sántaság, így sokáig rejtve marad, miközben a kóros folyamat súlyosbodik.
Hogyan ismerhetjük fel a csülökbetegségeket? Az állat sokat fekszik, nehezen áll fel, állás közben szinte állandóan tipeg, evés vagy fejés után gyorsan lefekszik, sőt az is előfordul, hogy fekve eszik. Ha a két elülső vagy a két hátulsó végtag csülke, esetleg mind a négy végtagé egyszerre beteg, az állat mereven, kötötten jár – ha csupán az egyik végtag fáj, akkor sántít. Ilyenkor természetesen forduljunk állatorvoshoz! A csülökszaru túlnövése még nem betegség, de azzá válhat. Azokon az állatokon, melyek keveset vagy egyáltalán nem mozognak, már néhány hónap alatt túlnőhet a csülökszaru, ugyanis átlagosan 6-10 millimétert nő havonta. A körmözés lényege: a szarutok túlnőtt részének eltávolítása olyan mértékben, hogy a megmaradt rész ujjal éppen benyomható legyen. Nagyon fontos a megelőzés, a tiszta padozat. Jó módszer, ha havonta egyszer minden szarvasmarha csülkét fertőtlenítjük (áthajtás fertőtlenítő medencén, különböző csülökápoló spray-k, kenőcsök).
A csülökápolásra a juhtenyésztésben is figyelni kell. Nemcsak arról van szó, hogy a gyakori lábvégbetegségeket megelőzzük, hiszen a csülök szemmel alig látható elváltozásai is már termeléskiesést okoznak. A csülök szilárdságának, ugyanakkor rugalmasságának, ellenálló képességének megőrzése vagy növelése érdekében évente legalább kétszer, a tavaszi legelőre hajtás előtt és a téli betereléskor a csülökszarut szabályozni kell. Ez tulajdonképpen hajlított pengéjű késsel történő faragást jelent. Kiegészítésül kéznél kell legyen egy metszőolló és a szárító, fertőtlenítő és szarvápoló kenőcs felkenésére való falapocska is. A szarufaragás nemcsak a túlnőtt szaru eltávolítását jelenti, ilyenkor az ízületek állapotát is ellenőrizzük. Ha már „mélyebb” elváltozások alakultak ki, értesítsük az állatorvost. Persze nem szabad az évi kétszeri csülökápolásra hagyatkozni. A megfelelő tartás (zsúfoltság kerülése, hodályok évente kétszeri kitrágyázása, rendszeres almozás) és takarmányozás is a csülökbetegségek megelőzését szolgálja. Jó hatású az alomkezelő anyagok használata: 2-3 naponként szuperfoszfát, kéthetenként zeolit. Ma már vannak különböző csülökápoló spray-k és kenőcsök is. A csülökkarbantartás további módszere az áthajtó lábfürösztés. Az állatokat 2-3 méter hosszú, 10-20 centiméter mély, alul bordázott (egyrészt nem csúszik az állat, másrészt a csülökhasadékban lévő sarat, trágyát eltávolítja) mélyedésen hajtjuk keresztül, melyben 5 százalékos formalin- vagy réz-szulfát-oldat van.
A csülök szabályozásához ismerni kell az egészséges csülök anatómiáját. Faragáskor a kevésbé terhelt szarurészekből (hegyfal) többet, az oldalfalból kevesebbet, a sarokfalból pedig nagyon keveset kell levágni. Faragás előtt a száraz csülökszarut vízzel kell puhítani. A csülökfaragás lehetőleg hodályon kívül, ponyvával letakart helyen történjen, a szarunyesedéket pedig égessük el.