Üzenjük

Határ István, Csécse
Ezüstfenyőjét valószínűleg az ezüstfenyő rügyelhalása néven ismert új betegség károsítja, amelyre jellemző, hogy a csúcsrügy megvastagszik, s a következő tavaszon ki sem hajt, vagy kihajtáskor görbe, csökött hajtásokat hoz. Az elhalt csúcsrügy szerepét az oldalhajtások megpróbálják átvenni, így a fenyő szabálytalanul fejlődik, bokrosodik. Ellene eddig hatékony védekezés nem ismert, de a folpet hatóanyagú gombaölő szerrel (Ortho-Phaltan Fl) történő permetezés lassíthatja a betegség lefolyását.
Másik kérdésére: az almafák kanalasodott, később barnuló, száradó levelei és a gyenge fejlődés lisztharmatfertőzésre utaló tünetek. (A levelek kanalasodását a fákon felszaporodott levéltetvek szívogatása is okozhatja, amely szintén legyengíti a fákat, de ezt a leírt tünetek nem támasztják alá). Az almalisztharmat kórokozója a fertőzött rügyekben telel át. Az ilyen rügyekből fejlődő hajtások nem gyógyíthatók meg, de a fák továbbfertőződésének gócai lesznek, ezért ezeket minél előbb ajánlott levágni és megsemmisíteni. A metszésre a nyugalmi időszak a legkedvezőbb, de később elvégezve is kisebb kárt okoz, mintha folyamatosan fertőző forrásként a fán maradnának a beteg hajtások. A lisztharmatra még jellemző, hogy a hajtások rövid ízközűek, és fehér, lisztes bevonat látható rajtuk. A másodlagos továbbfertőződés során a leveleken kör alakú lisztes foltok mutatkoznak, a virágok rövid kocsányúak, a belőlük fejlődő termések torzulnak, gyakran idő előtt lehullnak. Ha a fertőzés a már kötődött terméseket éri, azoknak a terméshúsát nem, csak a héját károsítja. Ilyenkor a sérült héj foltokban parásodik, ami a növekedés során felszakadozik, jellegzetes hálós rajzolatú lesz. Ez jól elkülöníthető a varasodástól, amikor a beteg gyümölcs torzul, ráncosodik, gyakran idő előtt lehullik.
A lisztharmat fertőzése ellen megelőzéssel – elsősorban a betegségre kevésbé érzékeny fajták telepítésével – védekezhetünk. A kiegyensúlyozott szervestrágyázás emellett csökkenti, a túlzott műtrágyázás növeli a fák lisztharmat-fogékonyságát. A száraz, meleg időszakban kialakuló fertőzés megelőzésére aszályos időben az öntözés, a talaj mulcsozása (vízmegtartásért), a fák metszésekor a levegős, jól átszellőző korona kialakítása szintén hatékony megelőző védekezés. Vegyszeres védekezés először rügypattanást követően egérfüles, majd bimbós állapotban, később virágzás előtt és sziromhullás után időszerű kéntartalmú szerrel, illetve 20 fok felett kénpótló szerek valamelyikével, amelyekkel később – száraz időszakban – 10-14 naponként megismételt permetezésre is szükség lehet.

Tasnádi Gábor, Kiskunhalas
Hazai nemesítésű, öntermékeny cseresznyefajta az Alex, amely jó pollenadó, fája edzett, bőtermő, gyümölcse nagyméretű és ízletes.