Melegfront az ólakban

Ki gondolná, hogy az erős melegfrontok nemcsak bennünket viselnek meg, hanem gazdasági állatainkat is? Csökken a termelésük, bele is betegedhetnek.

Házunk tájaDr. Böő István2008. 06. 18. szerda2008. 06. 18.

Kép: 74. OMÉK Hungexpó szárnyasok kakas tyúk liba kacsa strucc 2005.08,30. Fotó: Bohanek Miklós

Melegfront az ólakban
74. OMÉK Hungexpó szárnyasok kakas tyúk liba kacsa strucc 2005.08,30. Fotó: Bohanek Miklós

A nyári melegfrontok hatására már órákkal, sőt nemegyszer egy-két nappal  előtte a szervezetben jelentős élettani változások történnek: emelkedik a vérnyomás, élénkebb  az anyagcsere, fokozódik a gyulladásos hajlam, növekszik a pulzus- és a légzésszám, csökken a bélmozgás, renyhébb az emésztő-, valamint a nemi mirigyek tevékenysége. Az ingerlékenység növekedése szembetűnő: a lovak nehezebben kezelhetők, rúgósabbak, a sertések falkásítása ilyenkor sokkal nehezebb, gyakoribbak a kimarások, a tojóházi tyúkok kannibalizmusa fokozódik, a méhek gyakrabban támadnak emberre, állatra egyaránt. A frontérzékenységben a fajok, a fajták, sőt a hasznosítási irányok szerint is különbség van. Legérzékenyebbek a lovak, ezeket követik a szarvasmarhák, majd a sertések, és a frontoknak leginkább a juhok állnak ellen. Egyes fajokon belül a nagyobb termelőképességű, igényesebb fajták frontérzékenyebbek. Így például a szürke marha a frontokat jobban tűri a magyar tarkánál, de a holstein-fríz ez utóbbinál is érzékenyebb. Az udvaron kapirgáló, vegyes hasznú magyar tyúk kevéssé érzékeny, mint bármelyik tojó hibrid. Tehát minél inkább kivonjuk az állatot természetes környezetéből, annál érzékenyebb a melegfrontokra. Sokkal több nagy súlyú sertés vagy fialás előtt álló koca pusztul el keringési elégtelenség miatt zárt tartású szakosított telepeken, mint a hagyományos sertésólakban.
Melegfrontok idején gyakoribbak bizonyos fertőző állatbetegségek is, például a sertésorbánc és a baromfikolera. A melegfrontok ellen nehezen tudunk védekezni, de nagyon fontos, hogy ezeken a napokon az állatok bármikor hozzájuthassanak   üdítő hatású ivóvízhez. A felnőtt szarvasmarha átlagosan napi 50-60 liter vizet igényel: a szárazon álló tehén ennél kevesebbet ihat, viszont egy nagy tejtermelésű tehén naponta megiszik 80-120 litert is. A baromfi vízfogyasztása általában az elfogyasztott takarmány 8-10-szerese, de a tojástermelés 10-20 százalékos emelkedése már 20-30 százalékkal növeli a vízigényt. A keringési szervek edzése miatt is jó hatású, ha a hűvösebb napszakokban az állatok mozoghatnak. Az energiadús takarmányok, tápok helyett ilyenkor vitaminokban, ásványi anyagokban, nyomelemekben gazdagabb, jó étrendi hatású, könnyen emészthető takarmányokat etessünk!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek