Bozsik gazda

Kérek egy feketét!

Házunk tájaBozsik József2008. 07. 25. péntek2008. 07. 25.
Bozsik gazda

Pompás gyümölcs a fekete ribiszke, szinte gyógynövénynek tekinthető, annyira hasznos az emberi szervezet számára. Háromszor annyi C-vitamin van benne, mint a citromfélékben. Tíz deka gyümölcsben négy és fél milligramm vas található, szerves kötésben, amely szinte már vérpótló készítménynek számít. (Várandós édesanyák és a vérszegénységgel küzdők mennyit szenvednek a vas pótlásával, hiszen a szervetlen kötésű vas szinte átszalad a szervezeten, a fekete ribiszkével pedig pótolható lenne!) Magas kalciumtartalma segíthet megelőzni a csontritkulás kialakulását. A farkasvakság ellen is hatásos, javítja a látást. Szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében hatásos kúraszerű fogyasztása. A rezveratrol nevű antioxidánst bőségesen tartalmazza. A kutatók szerint ez a vegyület segíthet megelőzni a daganatos betegségek kialakulását. Mindezekről feltehetően keveset tudunk, ugyanis a fekete ribiszke mostohagyerek a hazai gyümölcsök családjában.
A piacon csak elvétve lehet kapni, akkor is horribilis összegért. A termesztők meg arról panaszkodnak, hogy eladhatatlan a magyar áru, mert a lengyel és a német ribiszke uralja az unió piacait, a feldolgozóipart. Ugyanakkor a Magyar nemzeti fajtajegyzéken kiváló fajtákat találhatunk, és ha fekete ribiszkét szeretnénk ültetni kertünkbe, annak nincs semmi akadálya. Bokor formájú és törzses változatait egyaránt forgalmazzák. A bokor a természetes alakulat, a gyöktörzsről évről évre megújul a növény. Egy-öt éves termő képleteket hagyjunk rajta, akár bokor, akár fácska. Az ennél idősebb részeket tőből távolítsuk el.
Hazánk a feketeribiszke-termesztés déli határán helyezkedik el, tehát a forróságot kevésbé tűri, mint a piros ribiszke. Az öntözést meghálálja, még akkor sem haragszik meg, ha kertünk gyümölcsfái árnyékot vetnek rá.
A levéltetvek már korán megtámadhatják, ezenkívül az üvegszárnyú ribiszkepille a fő ellensége. Gombás fertőzések is felütik a fejüket a leveleken, hajtásvégeken. A lisztharmattal szembeni ellenállóság tekintetében a fajták között nagy különbségeket találunk. Az Aranka a lisztharmatra csak mérsékelten fogékony, jól öntermékenyülő, kései érésű fajta. A Bona kellemes ízű, nagy termései a házi kertekben lehetnek előnyösek. A Dyana nagy bogyókat hoz hosszú fürtjein, a korábbi ász, a Fertődi-1-es után érik két-három nappal. Az Ometa a gyengébb adottságú területeket jobban elviseli, mint társai, ám termőképessége közepes. Az Otelo korai érésű, rendszeresen terem, toleráns a levélbetegségekkel szemben. A Titania és a Triton svéd fajták: az előbbi már húsz éve ismert, az utóbbi viszont újdonság, középkorai érésű, bőtermő, a lisztharmatnak és a ribiszkerozsdának ellenáll. Az árufajták között szerepel még a Hidasi bőtermő, amely a nyolcvanas évek óta bizonyít. A magyar nemesítésű fajtákat a Fertődi Kutatóintézetben állították elő, és ezeknek a fajtáknak a szaporítóanyaga rendelkezésre is áll, sőt a szlovák Otelót is a kutatóintézet honosította. A dánszentmiklósi Proplant szaporítja a Bona és az Ometa fajtát, míg a Titania és a Triton hazai képviselője a budapesti székhelyű Euroberry.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek