Démon sülve-főve

A vásárló nálunk azt veszi meg, amit eléje tesznek, alig látni mosott, fajta és felhasználási típus megjelölésével árusított burgonyát. Amikor választunk, elsősorban az árat nézzük, így azután a gyenge ipari minőségű importtal bizony rosszul járunk, felét elhámozzuk.
Erről is szó esett a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központja által Keszthelyen rendezett gasztronómiai bemutatón. Mint kiderült, egyáltalán nem mindegy, melyik fajtából készítünk paprikás krumplit, köretet vagy szilvás gombócot. Viszont nagy szerencsénk, hogy 12 keszthelyi fajta közül választhatunk.
Az idei terméssel nem volt gond, hiszen az időjárás kedvezett a növénynek – tudtuk meg Polgár Zsolttól, a központ igazgatójától. Csak a hosszabb tenyészidejű fajtáknál jelentkeztek minőségi gondok a száraz július és augusztus miatt. A keszthelyi fajták kiválóan vizsgáztak az országban, különösen kiemelkedő eredményt produkált két újdonságuk: a Balatoni rózsa és a Katica. Az országos termésátlag idén hektáronként 27-28 tonna volt, azonban a keszthelyi fajták 30 tonnát adtak.
Ma még csupán 18 százalékban részesednek az országos vetésterületből, de az új fajták reményt adnak arra, hogy 3-4 év múlva az arány 25 százalékra javuljon. Hogy miért terjednek nehezen a hazai jó fajták? Mert a jó terméket el is kell adni, amihez marketing szükséges. Viszont a kutatóközpontnak nincs annyi pénze, hogy a multinacionális cégekkel hatékonyan tudjon versenyezni. Fajtáik főleg a kis- és közepes termelők körében terjednek, náluk 30-40 százalékban szerepelnek. A kutatóközpont anyagilag gyengén áll, önfenntartó, így gondot okoznak a fejlesztések. Évente 20-30 millió forint állami támogatásra lenne szüksége, de semmit sem kap. A pályázati pénzek pedig bizonytalanok, s a központnak immár egy évtizede így kell működnie. Bevételi forrásnak számít, hogy a 12 fajtát 25 hektáron maguk szaporítják, és a tárolókban elhelyezett 50 vagon vetőburgonyát tavasszal értékesítik.
Mivel jó volt a termés, az étkezési burgonya termelői ára most alacsony, kilónként 30 forint körüli. A termesztés így nem jövedelmező, viszont a betegségeknek ellenálló hazai fajtákkal csökkenteni lehetne az önköltséget, hiszen több éven át használhatók, mint az importból származók. A legújabbak, a Balatoni rózsa, a Katica, a Démon különösen jól szerepelnek a köztermesztésben. De a keszthelyi fajták híre elterjedt már külföldön is: Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában, Romániában és Törökországban vetettek belőlük az idén.