Kedvcsináló biobúcsú

Ez derült ki minap a Biobúcsún Budapesten, a Petőfi Csarnok környékén és a Hortobágyon tartott nemzetközi tanácskozáson. Míg az előző rendezvényen  a lakosság figyelmét szerették volna felhívni az egészséges táplálkozásra, addig az utóbbin szakemberek vitatták meg, miként kellene hazánkban fellendíteni az ökológiai gazdálkodást. A Biogazdálkodók Világszövetsége (IFOAM) európai uniós csoportjának elnöke, Francis Blake elmondta, hogy az ökológiai élelmiszer-termelés minden korábbinál időszerűbb téma szerte Európában. Egyre nagyobb a piaca, és egyre több államban szeretnék növelni a termőterületet. Nálunk még csak gyerekcipőben jár az ügy: 1983-ban kezdődött minden a Bioklub megalakulásával, s ma már 120 ezer hektáron folytatnak ellenőrzött biotermelést. Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke szerint ez egyáltalán nem sok, hiszen a terület fele gyep és legelő, másik fele pedig szántó, és csupán egy százalékot képvisel a kertészet. Nagy gond, hogy itthon alig van piacuk a bioélelmiszereknek: igény még csak lenne rájuk, csak a fizetőképes kereslettel, vagyis az emberek pénztelenségével van baj. Ezek a cikkek ugyanis jóval drágábbak, mint a tömegáruk. Így a hazai biotermények 99 százaléka külföldön talál vevőre, ahol nagyon jó hírük van. Jó példa erre a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht., ahol 16 éve 452 hektáron folytatnak növénytermesztést vegyszerek és műtrágyák nélkül, és a termények nagy részét külföldön értékesítik. A közhasznú társaság egyik ügyvezetője, Ács Sándorné képviseli hazánkat a Biogazdálkodók Világszövetségének uniós munkacsoportjában.
Éva mintagazdaságot vezet, ahol bárkinek bemutatják módszereiket, és jó példával szolgálnak arra, hogy nemcsak kis méretekben, hanem nagyüzemileg is lehet eredményesen ökológiai gazdálkodást folytatni. Ha valaki kedvet kapott volna hozzá az utóbbi években, nem tudta megvalósítani, mert nem juthatott  állami támogatáshoz. Az átálláshoz szükséges két-három év ugyanis sok pénzbe kerül, ráadásul a terményeket még nem lehet olyan drágán eladni, ahogy az ellenőrzötteket. Mese nincs, hazánkban is segíteni kell az átállást, jelentette ki Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára. Azt ígérte, hogy a következő év tavaszán indul az új Agrárkörnyezet-gazdálkodási Program, s annak keretében kiemelten fogják támogatni azokat, akik teljesen vegyszerek nélkül szeretnének termelni. A LEADER-program pályázatai pedig az élelmiszer-feldolgozásban és a piacra jutásban segíthetik elő az elképzeléseket.
Sokan várják már az átálláshoz nyújtott segítséget, mondta Roszik Péter, a Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. ügyvezetője. Szerinte az államnak is érdeke a környezetvédelem, és hogy az egészséges táplálkozás teret hódítson, hiszen kevesebbet kell költeni gyógyításra, táppénzre. Ezt megerősítette az IFOAM uniós csoportjának elnöke is. Francis Blake Olaszországból érkezett, s ott egymillió hektáron folytatnak biogazdálkodást. Az összes élelmiszer-fogyasztás 2 százalékát teszik ki a biotermékek, Róma óvodáiban és iskoláiban 70-80 százalékban ezeket adják a gyerekeknek. Ilyen szemlélettel és hasonló állami támogatással kellene nálunk is a jövőre gondolni!