Majorkáért szállnak ringbe

Imremajor Majorkája egy magyar sziget, melyet német birtok vesz körbe. De egyszer ez is turistaparadicsom lesz, mint a spanyol Mallorca.

Házunk tájaBozsér Erzsébet2008. 10. 15. szerda2008. 10. 15.
Majorkáért szállnak ringbe

Balatonfenyvesen, az egykori állami gazdaság (ma Hubertus Bt.) területén járunk. Itt szinte minden német tulajdonban van, kivéve az Imremajorban lévő hajdani kultúrházat. Ez a magyar Majorka, így nevezte el tulajdonosa, aki az idegenforgalmat szeretné itt fejleszteni. A kultúrház elejében már működik a kocsmahivatal, méghozzá Korcsma Majorka néven. Jópofa a berendezése, trófeák díszítik a farönk szeletekkel tapétázott falakat, mindenféle régi paraszti szerszám, használati eszköz társaságában. Az egyik sarokban régi újságok, fotók és egy pár megfakult bokszkesztyű árulkodnak a tulajdonos múltjáról. Antics László, egykori NB l-es bokszoló innen származik, a gyönyörű Nagyberekből.
A művelődési intézmény körül épültek az állami gazdasági dolgozók szolgálati házai, apró kertekkel. Mintegy kétszázan élnek itt, és vannak, akik a gazdaság utódjánál dolgoznak. Egyikük, egy traktoros – kérte, nevét ne írjam le – elmondta, hogy egy német befektető bérli 99 évre az egykori gazdaságot. Hatszázötven forintos órabérért dolgozik nála, ami véleménye szerint nem volna rossz, ha lehetne nyújtani a nyolc órát. A tehénistállókat, a régi majorok épületeit elbontották. Három húshasznú gulya legel a berekben, mert most már nem műveli az új tulajdonos a földek nagy részét, ahol valaha kukoricát és zöldségféléket termeltek. A házaktól egy kilométerre természetvédelmi terület húzódik, gazdag állatvilággal.
Imremajor híres hely, az ötvenes években politikai foglyok építették, Rákosi mintagazdasága volt. Privatizáláskor egy német vevőé lett minden, de mivel fel kellett volna újítania az épületeket, inkább eladta. Maguk a lakók vették meg a lakásokat 600-650 ezer forintért, a hozzá tartozó telkek pedig osztatlan közös tulajdonban vannak.
– Valamikor én is itt dolgoztam a gazdaságban – mondta a kertkapura támaszkodva Németh Zoltánné. – Rengetegen keresték itt a kenyerüket, apám is, a tehenészetben. Működött itt egy nagy takarmánykeverő üzem is, ahol ötvenen dolgoztak, most meg senki. Talán tíz traktoros maradt még. Jött azután a Laci, aki a majorban született, szülei is itt élnek. Megvette a kultúrházat, háza is van már és szervezi a programokat. Hetenként vannak zenés összejövetelek, gulyást főz a vendégeknek. Jönnek az emberek, mert Nagyberek nyugalma, csendje vonzó. A házak ára is felment, már a külföldiek is felfedezték Imremajort.
Antics László korcsmájának virágos udvarát akkor is ellepték a vendégek, amikor ott jártunk. Gulyás és frissen sült kürtős kalács illata kavargott a levegőben. A művelődési házon még sok mindent helyre kell hozni. Új gazdájának arra jutott ereje, hogy a tető több száz lyukát befoltozza. Antics László skiccen mutatta be ennek a romhalmaznak a jövőjét.
– A retró kocsma elé kerül a grillkert kemencével, a négyszáz férőhelyes színházterem rendezvényeknek, kiállításoknak, konferenciáknak, előadásoknak, esküvőknek ad helyet. Lesz itt étterem, bolt és helytörténeti múzeum is. A felső szinten szálláshelyeket alakítunk ki, hátul pedig gyerektábort jurtákkal. Mindehhez 250 millió forint kellene. Hogy honnan? Létrehoztunk egy alapítványt, és bízunk benne, hogy a LEADER és más hasonló programok keretében uniós támogatáshoz jutunk. Imremajor Majorkája egy magyar sziget, amelyet német birtok vesz körül. Igyekszem jó kapcsolatban lenni annak képviselőivel és az önkormányzattal. Mivel gyönyörű a környezet, azon munkálkodunk a feleségemmel, hogy turisztikai paradicsom alakuljon ki. Mindig készültem Mallorcára, de nem sikerült odautazni. Elhatároztam, csinálok magamnak egy Majorkát!
– Biztattam Lacit, hogy vágjon bele, mert van ebben fantázia – mondta Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere. – Létrehoztuk a Nagyberek-Natúrpark Egyesületet, és programokat szervezünk ide. A helytörténeti múzeumnak is helye van itt: egykor a Hunyadi grófok birtoka volt, azután Rákosi a vidék éléskamráját akarta megcsinálni. Amikor a privatizáló németek felajánlották, hogy vegyük meg a szolgálati lakásokat, azért utasítottuk el, hogy legyen az épületeknek valódi gazdája. Most mindenki rendbe hozza a magáét, mi pedig megvalósítjuk az ígért fejlesztéseket. Még az idén korszerűsítjük a villamoshálózatot, a vízellátást és a csatornarendszert.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek