Üzenjük

Paál Vince, Debrecen. A búzához és általában a gabonafélékhez kötődő ősi vallásos tisztelet számtalan formában megőrződött nyelvünkben, népszokásainkban és a hagyományos gazdálkodásban is. Életnek nevezték a búzát, amely minden vallásban az újjászületés és a termékenység jelképe.

Házunk tájaVeszelszky Éva2008. 12. 19. péntek2008. 12. 19.
Üzenjük

 Mindezt napjainkban is őrizzük a karácsonyra kizöldülő lucabúza vetésével, a lakodalmi szokással, amikor búzával (néhol rizzsel) megszórják az ifjú párt (hogy termékeny legyen), vagy ha szentelt búzát keverünk újévkor az állatok takarmányába, és magvetéskor a vetőmagok közé egy marék búzát szórnak a gyümölcsfák ültetőgödrébe.
A gabonából készült kenyér – könyör, könyörület, kenyérosztó kéz, kenyéradó gazda – az összetartozás, a termékenyítő erő jelképe, amit Szent Pál így fogalmazott meg: „sokan egy kenyér, egy test vagyunk”. Jézus ugyanis az önnön testét jelképező szent ostyában szétosztja önmagát a benne hívőknek.  A búza csírájának olyan kiemelkedő a vitamin- és ásványianyag-tartalma, hogy a legyengült, betegségekben szenvedők táplálékaként segítheti a gyógyulást. A gabonacsíra fogyasztása kedvező hatású a szív- és érrendszeri, a daganatos betegségek, a csontritkulás megelőzésére és gyógyítására.
Ugyanezek az élettani hatások jelentkezhetnek, amikor a gyümölcsfák ültetőgödrébe szórt gabonamagvak csíraereje serkenti a fák gyökeresedését és erőteljes kezdeti fejlődését. A legtöbb zöldségnövény – petrezselyem, vöröshagyma, paprika, paradicsom, uborkafélék – legjobb előveteményei a kalászosok, amelyek fejlődésük során fertőtlenítik, új erővel töltik fel a talajokat. A lemerült talajokat felfrissíti a zöldtrágyaként elvetett gabona. Hagyományosan gabonamagvak vagy gabonaszalma között tárolták a paprika, paradicsom, alma, körte, szilva, szőlő termését, amelyek így egészségesek maradtak, ízük és zamatuk megőrződött, sőt erőteljesebb lett. Ezek az élettani hatások csak részben magyarázhatók meg, nagyobb részük csak érzékelhető, tulajdonképpen bioenergiának számít.

Hammer Károlyné, Gödöllő. A komló illatos tobozvirágzatát a kenyér és sütemények ízesítéséhez használják. A virágok forrázatát vagy a szárított és elmorzsolt virágok porát általában a kovászhoz keverik, így a hosszabb érés során jobban feltáródik a komló kissé kesernyés, jellegzetes aromája. A komlóval készült kenyér könynyen emészthető és a drog antibiotikus hatása miatt hoszszabban eltartható.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek