Szépasszony lószeművel

Szilágyi István kertészmérnök ennek a felelőse, aki elmondta, hogy erre a célra Szögliget határában egy törzsgyümölcsöst hoztak létre, a Jósvafőhöz közeli hegyen pedig csemetekertet létesítettek. Ezekben őrzik meg az utókornak az egykori Gömör-Torna karsztvidék sokak számára már ismeretlen tájfajtáit. Még az ötvenes években is vittek innen piacra sokféle körtét, almát és szilvát. A gyümölcsösök haszna nemcsak az eladás volt, a fasorok között kaszált szénával az állatokat etették. A nemzeti park szakemberei igyekeznek összegyűjteni a veszélyeztetett őshonos fajtákat, melyekből a szögligeti gyümölcsösben már mintegy 30-40 félét nevelnek, fajtánként három fácskát.
Szaporításukat a jósvafői csemetekertben végzik, ahol jelenleg közel száz facsemete található. Almából van például Sóvári, Honti, Batul, Húsvéti rozmaring és Téli aranyparmen. A szilvák között olyan régi fajták találhatók, mint a Sivákló, a Besztercei muskotályos, a Duránci, a Lószemű, körtéből pedig a Pap, a Vilmos, a Kormos, a Szépasszony, a Kiefer-, az Árpával érő, hogy csak töredékét említsük a gazdag gyűjteménynek. Fenn a hegyen láthatunk pálinkának való nemes berkenyét és fehér szilvát is, amelyek lekvárnak is kiválóak. A nemzeti park biogyümölcsöseinek célja a fajták megőrzése, bemutatása, csemeték értékesítésével nem foglalkoznak.