Üzenjük

Kincses Kálmán, Veszprém. Ha nehezen fő meg a bab és a lencse, annak többnyire két oka lehet: a termést túlérésben vagy több éve takarították be.  Mindkét esetben a magok cukortartalma keményítővé alakul át, ami visszafordíthatatlan folyamat. A hüvelyesek termése ilyenkor veszít élvezeti értékéből, fogyasztásra már kevésbé alkalmas. Mivel a magvak 3-5 évig megőrzik csírázóképességüket, vetésre felhasználhatók, illetve csíráztathatók. A hüvelyesek csírái kitűnő étrendi hatásúak, könnyen emészthető, tápláló, magas ásványianyag-, fehérje- és vitaminforrások. Számtalan formában elkészíthetők pástétomnak, vagy felhasználhatók szendvicsek és saláták ízesítésére is.

Verebély Klára, Érd. A gombakomposzt talajjavító hatásáról eltérőek a vélemények. Általában kedvezőnek tartják mint tápanyagforrást, illetve mint talajlazító anyagot. Több növényvédelmi kísérletet folytatnak a gombakomposzt oldatával, ugyanis a gomba hatóanyaga egyes kórokozó gombák csírázását gátolhatja. A kedvezőtlen tapasztalatok szerint azonban a letermett gombakomposztot átszövő gombafonalak a talajba jutva a nehézfémeket felvehetik, és ez ártalmas lehet a talajra, illetve az ott termelt növényeken hiánytüneteket okozhat. Az eltérő tapasztalatok alapján azt javasoljuk, hogy a beszerzett gombakomposztot kijuttatás előtt legalább fél évig érlelje. Legjobb a zsákokat kibontva, árnyékos helyen halomba rakni a gombakomposztot, vagy a félérett kerti komposzthoz keverve együtt érlelni. Amint a komposzt egyöntetű, sötét színű földdé érett, már minden gond nélkül felhasználható talajjavításra.

Mustármag jeligére. A fehér mustár a háztartások egyik sokhasznú növénye. A téli időszakban cserépben is nevelhető, zsenge leveles hajtásai – a metélőhagymához hasonlóan – saláták és szendvicsek díszítésére, ízesítésére kiválóak. Magját számtalan formában felhasználták a népi gyógyításban. Az alacsony hőigényű, jól alkalmazkodó növény kora tavasztól az őszi fagyokig termeszthető a kertekben. Vetés után hamar csírázik, mélyre hatoló, dúsan elágazó gyökérzete jól átszövi a talajt, a tömör agyagtalajokat. A szerkezet nélküli homoktalajokat is lazítja, miután nagy gyökértömege lebomlik, javítja a talaj szervesanyag-készletét. A mustárnövény egésze tartalmaz nitrogén- és kéntartalmú mustárglikozidokat, amelyeknek köszönhető az egyes növényi részek jellegzetesen csípős íze és számtalan területen tapasztalt gyógyító hatása. A biokertekben kedvelt elő- és köztes vetemény: részben kártevőriasztó, másrészt gyomfojtó hatása miatt. A növény illóanyagai a tapasztalatok szerint riasztják a pockokat, vetését a gyümölcsfák és bokrok tányérjába javasolják. Régi füves könyvekben a levélbolhák és a hernyók ellen is hatékonynak tartották, különösen a káposzta- és reteksorok közé vetve.