Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Magyar Károly, Tiszaföldvár. A rózsa első virágzása után dugványozással könnyen szaporítható. Főként házi kertben kedvelt szaporítási mód, amikor az elvirágzott virágszár – arasznyi – csúcsi részét dugványozzuk. Az eredés kedvező esetben 70-80 százalékos is lehet, mégis biztosabb, ha egy-egy növényről több dugványt készítünk. Nyirkos talajba, félárnyékba, tápdús, laza földbe helyezzük a dugványokat úgy, hogy a földből csak 2-3 levélpár és a magház látsszon ki. A kiszáradás ellen fóliával vagy befőttesüveggel takarjuk a talajt, és állandóan nedvesen tartjuk. Nyár végére általában meggyökeresednek a dugványok, amelyek ősszel erősítő iskolába vagy végleges helyükre kiültethetők.
Gaál Józsefné, Sopron. A torma zsenge levelei kisebb mennyiségben, gyökerei jelentős mértékben tartalmaznak antioxidáns és baktériumölő hatású mustárolajat, emellett – a levelek több, a gyökerek is jelentős mennyiségű – C-vitamint. Mindezek közvetlen hatása légúti fertőzések esetén érzékelhető, amikor a frissen resztelt torma illóolaja belélegezve a légutakat – vírusos megbetegedéskor is – fertőtleníti. Reumás panaszok és idegzsába esetén a friss tormareszeléket vászonba kötve a beteg testrészre helyezik, a helyi gyulladások csökkentésére. A mustárolajra egyesek érzékenyek, bőrallergiás tünetek mutatkozhatnak, ezért fokozatosan – először rövidebb ideig – ajánlott a pakolást a beteg testrészeken tartani, utána a bőrt nyugtatókrémmel bekenni és száraz, meleg kendővel betakarni. A torma – gyógyhatású élelmiszerként – emésztésserkentő és vízhajtó hatású, emellett húgyúti fertőtlenítő hatása is van. Antibiotikus hatása a növényvédelemben is hasznosítható. Biokertészek tapasztalata szerint a tormalevelek és az aprított gyökerek forrázata – 10 liter vízhez 30 dkg szükséges –, hígítás nélkül, permetszerként hatékony a csonthéjasok moníliafertőzése ellen, virágzás idején kijuttatva. A vetőmagok csávázó leveként 1 liter vízhez 10 dkg aprított levél és gyökér 24 órás áztatását ajánlják.
Gyúró Kálmán, Zsámbék. A körte alanya általában birs vagy vadkörte. Az előbbire oltott fák törpe növekedésűek, igényesebbek, de hamarabb termőre fordulnak. Birsen azonban egyes fajták nem vagy csak igen gyengén fejlődnek. A vadkörte alany mélyen gyökeresedik, a rá oltott nemes erős növekedésű, szárazságtűrő, hosszú életű, de későn fordul termőre. Ilyen magoncalanyok az Egervár I. és az Egervár II. fajták. Köztes alakok a körte klónalanyok, amelyekre minden körte oltható. A Daytorra oltott nemes középerős növekedésű, jó termőképességű, tűzelhalással szemben ellenálló lesz, a Rhenus 1-re oltott körték – a birsalanyhoz hasonlóan – törpe növekedésűek lesznek, korán termőre fordulnak, jó termőképességűek, a meszet és a szárazságot a birsalanyon nevelt fajtáknál jobban tűrik.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu