Lehet-e olcsóbb a kenyér?

Furcsa helyzet alakult ki, és már hetek óta tart a gabonapiacon. Az árakat elemezve kiderül, hogy a kukorica még mindig drágább az étkezési búzánál.

Házunk tájaO. Horváth György2023. 08. 25. péntek2023. 08. 25.

Fotó: Németh András Péter

Fotó: Németh András Péter

Furcsa helyzet alakult ki, és már hetek óta tart a gabonapiacon. Az árakat elemezve kiderül, hogy a kukorica még mindig drágább az étkezési búzánál. Igaz, a tengeri ára kezd mérséklődni: a 32. héten a tonnája 72 ezer forint volt, míg előtte egy héttel még 74 ezer. A búzánál némi, nagyjából 6 százalékos drágulás figyelhető meg, de a tonnája még mindig csak 68-69 ezret ér, szemben a 31. heti 65 ezerrel. A takarmánybúzánál szintén ilyen mértékű a drágulás, a 32. héten a tonnáját 65 ezerért lehetett megvenni, míg a másik fontos takarmány-alapanyag, az őszi árpa ára nem változott, nagyjából 50 ezer forintot adtak érte.

A lakosság szempontjából a liszt, a kenyér és a péksütemények ára az igazán érdekes. A lisztpiacon tavalyhoz képest augusztus első felében nagyjából 30-40 százalékkal olcsóbban adták a malmok a fehérbúza- és tésztaipari lisztféléket. Attól függően, hogy milyen fajta, illetve zsákos, ömlesztett vagy zacskós kiszerelésű-e a liszt, kilóját 130 és 200 forint közötti áron tudják eladni a malmok. A lisztfélék bolti ára az utóbbi hetekben csökkent, ma már találni 140-180 forintosakat is.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kenyér ára is ilyen mértékben csökkenhet. Az időközben felfutott energia-, munkaerő-, szállítási költségek egyre nagyobb hányadát teszik ki a pék- és tésztaipari termékeknek. Ezért tapasztaljuk, hogy a korábbi kilónkénti ezerforintos kenyér ára jó, ha 800-850 forintra ment le. De szinte átláthatatlan a helyzet, mert rengetegféle van a piacon, így a különféle magos, őrölt, kovászos, burgonyás, kukoricás, répás stb. kenyerek ára is nagyon különbözik egymástól. S ez a helyzet a kiflikkel, zsömlékkel is, ahol 45–80 forint közötti összeget kell adni a hagyományos, egyszerű termék darabjáért. De az olyan kiflinek, amire már szórtak némi sót, netán néhány morzsányi sajtot, az ára már biztosan a duplája a natúr termékéhez képest.

Földön maradt a búza egy része

Néhány helyen az országban még nem végeztek a búza aratásával, számos, általában kisebb táblán maradt vágatlanul. Sokakban felmerülhet: miért nem vágták le a gazdálkodók? A válasz egyszerű: nem éri meg. Ugyanis a nagy esőzés után ezek a búzák általában már hetekig elfeküdtek a földön – túl nagyra nőtt a száruk, megdőltek. A kalászok nehezen száradnak ki, sőt a sok csapadék és harmat miatt általában már valamilyen gombásodási folyamat is elindult. Ezért sokszor még takarmányozásra sem alkalmas az ilyen mag, melyek többsége egyébként is gyenge fehérjetartalmú, sőt gyakorta kipereg a kalászból, pelyvából. Érdemes viszont ezt a búzát is levágni, majd bálázni: almozáshoz jó lesz.

 

 

Ezek is érdekelhetnek