Gabona: vita mindenkivel

Megszűntek a piaci zavarok az Ukrajnával határos öt országban, ezért szeptember 15. után nem kell fenntartani a lengyel, szlovák, román, magyar és bolgár területen májustól bevezetett importkorlátozást – indokolta múlt hétvégi döntését az Európai Bizottság. Ugyanakkor hozzátették: Ukrajnát rávették arra, hogy október közepéig tegyen jogi lépéseket, melyekkel elkerülhető az újabb agrárpiaci krízis az EU belső piacán – például exportengedélyezést fognak bevezetni. Fontos, hogy az ukránoknak már szeptember 16-tól hatékony intézkedéseket kell bevezetniük a búza-, kukorica-, napraforgó- és repceszállítások el­­len­őr­zésére, me­­lyekkel elkerülhető a túlkínálat és az uniós árak letörése. A Bi­­zottság mindaddig tartózkodik bármilyen korlátozás bevezetésétől, amíg Ukrajna intézkedései működnek.

A Bizottság döntése nem fogja megvédeni a magyar és lengyel gazdákat, ezért a két kormány már az uniós határozat napján bejelentette, hogy saját hatáskörben tesz lépéseket az ukrán agrártermékekkel szemben. Ez nálunk azt jelenti, hogy nemcsak az említett 4, hanem összesen 24 termékcsoport behozatalát tiltja meg, közte mindenféle húsok, tojás, méz, gabonafélék, étolajok, félig feldolgozott termékek, lisztek, kenyerek, zöldségek, gyümölcsök importját korlátozza. Ugyanakkor segíti a hazánkon áthaladó ukrán tranzitszállítmányokat, melyeknek 15 napon belül kell elhagyniuk országunkat.

Nagy István agrárminiszter szerint a Bizottság nem védi meg a közösség agrártermelőit, ezért lépnie kellett a kormánynak. A miniszter leszögezte, hogy az ukrán mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel nagy része amerikai, szaúdi és holland cégek, befektetők által működtetett ukrajnai vállalkozások termékei. A brüsszeli döntés igazából a „politikai köntösbe bújtatott piacszerzési akció” számára kedvező. Az ukrán termékek tengerentúli országokba történő eljuttatását segítő szállítási támogatási tervet elvetették, holott ez versenyképes árat biztosított volna, amellyel az ukrán termékek biztosan eljuthatnának a hagyományos távoli piacaikra.

A tárcavezető szerint a Bizottság állításával szemben nincs rendben az EU belpiaca, óriási készletek nyomják le az árakat. Magyarországon is ez a helyzet, a megszokotthoz képest lanyha a kereskedés, már csak azért is, mert a korábbi magyar gabonát használó országok – például az olaszok – ukrán árut vásároltak fel.

Mi és a lengyelek már meghoztuk az ukrán import elleni jogszabályokat, Bulgária bejelentette, hogy nem tesz ilyen lépést, míg a korábbi tárgyalások szerint Szlovákia és Románia is korlátozásra készül.

A magyar gazdák közben a múlt hét végén Záhonyba mentek, nagyjából négyszázan vonultak fel traktorokkal és más járművekkel. Az agrárkamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szervezte a megmozdulást, az utóbbi szervezet elnöke, Jakab István leszögezte: a magyar gazdálkodók támogatják a magyar kormány lépését, mert számukra elfogadhatatlan a Bizottság döntése. A Magosz nyílt levélben fordul Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amiben kéri, hogy az ügyben szakmai alapon és szempontok szerint hozzanak döntést.

Korábban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is reagált a kialakult helyzetre. Az érdekképviselet szerint a régiónkat sújtó gabonaválság egyre nagyobb méreteket ölt. A piac az ukrán gabona dömpingje miatt lefagyott, az árak az önköltséget sem fedező mélységekben vannak, a kiút pedig továbbra sem látható. A MOSZ szerint az öt érintett kelet-európai ország korábbi együttes lépése is kevés volt ahhoz, hogy a piacon pozitív változások induljanak meg. Az EU egy éve valódi megoldásokat ígér, ugyanakkor ennek nyoma sincs. Az egységes piac nemcsak az áruk szabad mozgását jelenti, hanem a piac megvédését is. Azzal, hogy a régiós és az európai árak szétszakadtak, az egységes piac sem létezik többé, pedig az uniónak van bejáratott piacvédelmi és -szabályozási mechanizmusa. A jelenlegi állapot nem tartható fent – hangsúlyozza a MOSZ.

Közben kiderült, Ukrajna a WTO-nál (Kereskedelmi Világszervezet) beperli a három, importtilalmat bevezető országot. Kijev szerint az egész világnak látnia kell, hogy e tagállamok hogyan viselkednek a kereskedelmi partnerekkel és a saját uniójukkal szemben.

O. Horváth