Alig drágul a karácsonyfa

Tavaly a hagyományos, vágott karácsonyfák ára is drágult. A lucfenyő volt a legolcsóbb, métere 4-5 ezer, az ezüstfenyőé 5-6 ezer, a nordmanné 6-8 ezer forintba került. Sok helyen már nem is méter-, hanem darabárral dolgoztak: egy-egy közepes nagyságú 7–15 ezer forint közötti árat ért el. Ehhez képest az idén csak egy-két százalékkal változnak az árak, az árusok azt tervezik, hogy a lucfenyőt méterenként 5, az ezüstfenyőt 6, a nordmann fenyőt 8 ezer forintért kínálják.

A fák döntő többségben magyarországi kertekből, kertészetekből kerülnek az alkalmi árudákba. Idehaza külön ilyen ültetvények vannak, a fenyőkkel 3-5 ezer hektárnyi területen 600-700 család foglalkozik az ország nyugati részén és az Északi-középhegységben. Annyi terem – évente nagyjából kétmillió darabot vágnak ki –, hogy exportra is jut, míg ide más európai országokból csaknem félmillió érkezik, döntően a felkapottabb, drágább, különlegesebb fenyőfajokból.

A karácsonyfák kitermelését a földlabdás – az ünnepek után kiültethető – fenyőkkel kezdték, némi gyökérzettel szállítják a boltokba, árudákba. Ezeket öntözni kell, mi­vel csak a hónap végén kerülnek a lakásba, s ott maximum két hétig szabad tartani. Ez idő alatt is öntözni szükséges a földet. Ezért nagyobb műanyag cserépbe tegyük, ami nem lyukas, vagy egy magasabb peremű cserépalátétet helyezzünk alá. Fontos, hogy január első heteiben kiültessük, de csak szoktatás után, vagyis a meleg szobából előbb hűvösebb, de fagymentes helyre kerüljön néhány napig, majd utána mehet a szabadba. Lehetőleg fagymenetes időben, a szokásos gondossággal, jól belocsolva tegyük a tápanyaggal megfelelően feltöltött gödörbe.

Egy felmérés szerint a családok negyede már műfenyő mellett ünnepel. Többségük szerint ez környezetkímélő, ámbár a fák döntő hányadát kimondottan karácsonyfa-ültetvényben nevelik, direkt erre a célra. Ráadásul a műfenyő műanyagból van, ami szintén környezetterhelő – csak akkor kevésbé az, ha sok-sok évig használjuk ugyanazt.

Hányatott történet. 

Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő díszítette fel a martonvásári birtokán 1824-ben. A díszített fenyő azelőtt nem számított nagy divatnak, igazából a XX. században terjedt el a német nyelvterületről. A Közel-Keleten az őskeresztények örökzöld fák előtt tisztelegve ünnepelték Krisztus születésnapját, ezt 452-ben bálványimádás miatt betiltották.