Olcsóbb lesz a karácsonyi baromfi

Magyarország alig húsz éve a világ legnagyobb pulykafogyasztó nemzetei közé számított. A 2003–2004-es években Izrael és az Egyesült Államok után 7-7,5 kg/fő éves fogyasztással hazánkban ették meg a legtöbb pulykahúst – manapság ennek csak a felét, annak is nagy részét karácsonykor. A felvásárolt pulyka mennyisége szintén a lejtőn van, a 2021-es 6,5 millió darab helyett az idén már csak 5,5 millió lesz.

A csirkehús népszerűsége egyértelműen vezet hazánkban, nemcsak a pulyka, de a sertés előtt is (igaz, a karácsonyi és szilveszteri szezonban igen erős a sertésből készült ételek aránya). Az élő csirke felvásárlási ára néhány hónap alatt a kilónkénti 520-540-ről mára 430 forint körülire csökkent, így a termelő egy kilóért 100 forinttal – nagyjából negyedével – kap kevesebbet, mint az év elején. A tavalyi szinthez képest is 12,4%-kal alacsonyabb az ár. Mindez meglátszik a bolti árakon is: mostanában a csirkemellfilé értékesítési ára 18,5%-kal kisebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban (1747,3 Ft/kg). A csontos csirkemell 25%-kal olcsóbb (1077,8 Ft/kg), 1,1%-kal csökkent a csontos csirkecomb, 2,6%-kal a „csirkemáj szívvel” értékesítési ára.

Az élő pulykáért ma 600 forintot adnak kilónként, tavaly ilyenkor ez az ár 650 forint volt. (A jelentős mennyiségű élőexportért pedig akár 740-800 forintot lehetett kérni.) A baromfivágóhíd a pulykamellfilét 1900, a felsőcombot 1300 forintért értékesíti a boltoknak, amelyek ráteszik a saját árrésüket. Kapkodni nem kell érte, mert van és lesz elég pulyka az ünnepekre, a hazai fogyasztás szinte megfeleződött. Az utóbbi években a koronavírus-járvány tett be az ágazatnak, majd most az orosz–ukrán háború miatti magas energiaköltségek, az elszállt takarmányárak. A szakma keveset említi, de időközben a korábban jelentős magyar pulykaágazat úgy másfél évtizeddel ezelőtt a lengyelek személyében egyre erősödő konkurenciát kapott, a piacaink jó részét átvették tőlünk.