A magyar válogatott Sallai Rolandot szidják a Galatasaraynál
origo.hu
Tejsav és vitamin – ez a legtöbb kovászolt zöldségféle lényege. No, és persze elsősorban a finom és különleges íze, ami még ennél is vonzóbb. De mi kell a kovászoláshoz, divatosabban szólva fermentáláshoz? Szinte semmi: zöldség, víz, só és hő meg egy kis idő. (És persze ízlés szerint fűszer, mint bors, kapor, fokhagyma, mustármag stb.)
A kovászos uborka sem más, mint fermentált zöldségtermék. Attól különleges, hogy egy kicsit rásegítünk a biokémiai folyamatokra egy kis élesztőgombát tartalmazó termékkel, kenyérrel.
De a fermentálás, kovászolás végbemegy kenyér nélkül is: a zöldségekben mindig van annyi cukor vagy keményítő (összetett cukrok ezek is), és persze rájuk tapadva egy kis vad élesztő – de ez belekerülhet a levegőből is -, hogy beinduljon a cukrok átalakulása.
A zöldséget megmossuk, ha szükséges, felvágjuk kisebb darabokra. Egy üvegbe rakjuk, adunk hozzá sós, langyos vizet, és meleg helyre tesszük érni. A meleg a lényeg, amit azért érdemes hangsúlyozni, mert nem kell hozzá napfény. Sok háziasszonyban rögzült ugyanis, hogy kovászos uborkát csak nyáron, a melegben, mindig a tűző napra kitéve lehet csinálni. Ez nem igaz, de az kétségtelen, hogy a napon lévő üveg biztosan felmelegszik 20–35 fok közé, ami gyorsítja a fermentálást.
Télen akár a radiátor közelsége vagy például egy cserépkályha teteje is is megteszi. A lényeg, hogy meleg legyen. Ekkor lesz gyorsabb a fermentáció, a kovászolódás, ami a legtöbbször azzal jár, hogy a termék elkészülte után is roppanósak maradnak a zöldségeink.Amennyiben egy kicsit jobban elhúzódik a kovászolódás, akkor az arra hajlamos zöldségek kicsit puhábbak lesznek.
Mit lehet fermentálni? Szinte minden zöldséget: ismert a káposzta, az uborka, a tökfélék, sárgarépa, dinnye, a kínai kel, bekeverve az előbbiekkel a paprika, karfiol, kerek répa stb.
origo.hu
metropol.hu
origo.hu
hirtv.hu
bama.hu
nemzetisport.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu