Felpöröghetnek a traktorok

A fejlesztéshez, beruházáshoz az unió és a kormány biztosítja a támogatásokat, 2027-ig 2900 milliárd forint áll a termelők rendelkezésére. A múlt hétvégén záruló rendezvény 300 kiállítóval rekordot döntött, így ma már a térség egyik legjelentősebb szakkiállítása, ahol a mezőgazdaság jövőjét meghatározó technológiai forradalomról is képet kap a látogató. 
A gépberuházás a koronavírus-járványig folyamatos felfelé ívelő pályát mutatott. A pan­démia, majd az energiaár-robbanás, később az orosz–ukrán háború, a gabonaárak összeomlása már harmadik éve nehezíti a termelők dolgát. Ilyen környezetben a befektetési kedv is csökken, sokan óvatosak voltak. 
Erről beszélgetett a rendezvényen az MBH Bank és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (Megosz) képviselője, akik együttműködési megállapodást is aláírtak. Csanádi Tamás, a Megosz elnöke és Hollósi Dávid, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint az elmúlt éveket legjobban úgy lehet jellemezni, hogy az egyik időszakban a ló egyik, majd később a másik oldalára csúsztunk le. A lendület 2022-ig tartott ki, azóta hűl a magyar agrárgéppiac. Jó lenne 2024-ben végre a ló hátán maradni, majd 2025-től elkezdeni vágtatni – fogalmaztak. Csanádi Tamás szerint ez az év a várakozás éve lesz: mindenki arra számít, hogy a kamatok csökkennek, a gabona ára normalizálódik, az uniós és hazai támogatási rendszer beindul és felpörög. 
Hollósi Dávid elemzésekre hivatkozva elmondta, hogy a magyar mezőgépgyártásban nagy kifutási lehetőség van. Óriási a hozzáadott érték is, mivel ezt az ágazatot évtizedek óta hagyományosan nagy kutatás-fejlesztés jellemzi. A magyar személyautó-gyártás évente 5800 milliárd forintos szintet ér el, ennek 5 százalékának felel meg az agrárgépgyártás, de a pálya fejlődő. Sok a vidéki kisebb üzem, vállalkozás, sok ezer család megélhetését jelenti. Csanádi szerint az innovációs fejlesztési irányokat ma két nagy területre lehet osztani: a fenntarthatóságot szolgálókra, illetve a precíziós technológiákra, melybe bele kell érteni a mesterséges intelligenciát is. 
Ugyanakkor már ma rengeteg adat halmozódik, gyűlik fel az intelligens gépeknek köszönhetően. Ezek nagy részét azonban még nem használják, nem elemzik a gazdálkodók. A kö­zeljövő viszont olyan lehetőségeket tartogat, melyekkel a mainál sokkal egyszerűbben lesznek képesek a fontos adatokat, összefüggéseket megkapni a termelők. Ezt felhasználva jelentősen javítható a hatékonyság, így nőhet a versenyképességük. 
A magyar adottságok is jók ehhez: az országban nagyon jó az 5. generációs mobilhálózat és a GPS-elérhetőséggel kapcsolatos lefedettség. Azaz jószerivel nincs „fehér folt” az országban. Ez biztosítja a gyors adatátvitelt, amely a modern gépek használatánál alapvető feltétel. 
Az idei lehetőségekről szólva Hollósi Dávid elmondta, hogy a kamatpálya kedvező irányt vett, azaz folyamatosan csökkenhetnek a hitelek költségei. Olyan szintre, hogy az már megérje a termelőknek is. Ráadásul az év második felére már szinte minden támogatási pályázat beindul, azaz lehet tervezni a jövő befektetéseit. Most kevés a kamattámogatott hitel a piacon, és még a termelők is óvatosan költik a pénzüket. Ebben egyébként sokat segített tavaly a lízing, amely az idén is nagy érdeklődésre számíthat. De az év végére felpöröghet a gépberuházás, mert ez a leggyorsabban kivitelezhető és megtérülő eredményt hozó befektetés. 
Csanádi Tamás szerint ehhez azonban a termelő részéről stabilitást, kiszámíthatóságot, tervezhetőséget kell tapasztalnia. Ekkor tud tervezni, váltani és fejleszteni. Váltásra biztosan szükség van: a mai piaci helyzet kikényszeríti, hogy piaci réseket találjunk, olyan terményt állítsunk elő, melynek nem kell versenyeznie az ukrán tömegtermékekkel, és még jövedelmet is biztosít.