Zöldség, te drága!

A tölteni való paprika is többe kerül, igaz, az árak nagyon szórtak, de nagy átlagban 1500 forint kilója. Az uborkakínálatban ilyenkor a primőr kígyóuborka dominál, ezért a háziasszonyok 350–500 forintot kell, hogy adjanak, ami 10 százalékos növekménynek felel meg egy év leforgása alatt. A levesekbe nélkülözhetetlen sárgarépa és petrezselyemgyökér is sokba kerül, az előbbi 5 százalékot drágulva, kilónként 500–550 forintért férhető hozzá, míg a fehérrépa ára egy év alatt olcsóbb lett sokkal, mert ma „csak” 1000–1400 forintot kell adni érte, míg egy éve általános volt az 1500 feletti ár. A vöröshagyma már nem a szegény ember tarisznyájába való, hiszen kilója 500–600 forint, míg egy éve még csak 350–400 volt. S aki gombát is akar venni, az már nem ússza meg a tavalyi 1000 forintos ár alatt, a csiperke például ma már 1200–1600 forintba kerül. Ezek az árak két budapesti vásárcsarnok árai voltak, az ország más üzleteiben ettől eltérő lehet a helyzet. 
Ahogy a hivatalos statisztika is kicsit más számokról adott ki hírt. Ezek szerint januárban kevesebb mint 4 százalékos volt az infláció Magyarországon, addig a zöldségek átlag fölött drágultak. A paradicsom 21, a paprika 17, a vöröshagymáért 13 százalékkal többet kértek, mint egy évvel korábban. 
A fogyasztói árakat igen sok tényező is alakítja. Ilyen az energia, a szállítás, a munkabér ára, vagy éppen a csomagolóanyagoké, melyek közül a papírféleségek nagyon sokba kerülnek ma már, vagy éppen a műanyagoké is. 
Kevesen tudják, de akár a spanyolországi és olaszországi időjárás is befolyásoló tényező, vagy éppen az, hogy a holland gazdák milyen áron beszerzett földgázzal vagy árammal fűtik az üvegházaikat. A spanyolok meghatározóak a korai, primőr zöldségek ellátásában Európában. Ha ott gond van – márpedig januárban volt ott is egy nagy hideghullám –, akkor akadozhat az ellátás más országokban is. A hetek óta tartó gazdatüntetések is akadályozzák a zöldségeskamionok időbeni eljutását a célhoz, ami szintén hiányt okozhat, ami viszont fel-felveri az árakat.