Kezdődik az aratás május első felében?

Kritikus a helyzet a földeken, ezt az aszály okozta, amely márciusban és áprilisban kialakult. Nagyjából másfél havi víz hiányzik a talajból, körülbelül 50–80 milliméter – tájékoztatott a kialakult helyzetről Farkas Sándor, az agrártárca miniszterhelyettese Túrkevén, ahol április 10-én tartott a vármegyei agrárkamara és a Magosz közös agrárfórumot. Nagyjából 50-60 helyi gazdálkodót köszöntött Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei agrárkamara elnöke, illetve F. Kovács Sándor helyi országgyűlési képviselő. Ők azt hangsúlyozták, hogy az ukrán–orosz háborúra adott uniós válaszok és engedmények miatt a keleti termékek elárasztották az európai piacokat, letörték az árakat, szinte megfelezték vagy eltüntették a gazdálkodói jövedelmeket. Szerintük ez ellen fel kell lépni, és ebben partner a magyar kormányzat. Emiatt is nagyon fontos szerintük, hogy ki győz a rövidesen sorra kerülő európai parlamenti választásokon. Jelzésértékű a magyar kormánypárt részéről, hogy az EP-listájára felvette Győrf­fy Balázst, az agrárkamara országos elnökét. 
Farkas Sándor megrázó hírrel kezdte előadását. Mint mondta, az árpa, majd a búza április közepére „kihányja a kalászát”, vagyis indul a virágzásuk, majd az ezt követő 40 nap múlva kezdődhet az aratás. A naptárra nézve ez május végét jelenti, vagyis csaknem egy hónappal Péter-Pál napja előtt el kell indítani a kombájnokat. Feltéve, ha nem jön egy csapadékosabb, hidegebb szakasz az időjárásban, de ekkor is csak 7-10 napot tolódhat el az aratás kezdete. A kialakult helyzet mennyiségi és minőségi gondokat okozhat a búza esetében: rövid a szára a növénynek, kevesebb és gyengébb lehet a minőség. Holott a gazdákra ráférne a sok és kiváló minőségű termés, mert csak ennek van némileg elfogadható ára. 
Farkas szerint az országban, ahol lehet, öntöznek, ez viszont csak igen kis területre korlátozódik, alig 100-120 ezer hektár – papíron – az ilyen terület. A rendszerváltást megelőző évtizedekben ez a terület 350-370 ezer hektár volt, a cél, hogy ezt a szintet 2028–2030-ig visszaállítsuk. Ehhez azonban egyrészt szabályozni kell a folyók (főként a Tisza és a Körös) szintjét fenékgátakkal, másrészt helyi mikrotározókat kell kialakítani, amihez területeket kell kisajátítani, illetve kompenzálni az ilyen földhasználatot. 
Az agrárminiszter-helyettes beszélt arról, hogy rengeteg támogatási pénz áll rendelkezésre, és az új támogatási programban folyamatosan jelennek meg a pályázatok. Nem mindegy azonban, hogy mire költjük: a gazdáknak arra a kérdésre kell válaszolniuk, hogy mit akarnak elérni 5-10 év múlva. Vagyis tervezni, és ehhez szinte biztos, hogy tanulni is kell, képezni magukat. A világ változik és változnia is kell! Farkas szerint az ukrán árudömping rávilágított arra, hogy csak alapanyag-termelésből, illetve ezek feldolgozatlan exportjából a magyar agrárium nem fog megélni. Vagyis a feldolgozóipart kell fejleszteni, itthon kell hozzáadott munkával igen jó minőségű és ezért eladható, profitot hozó élelmiszert előállítani. Ehhez nagyjából ezermilliárdos élelmiszeripari fejlesztés járulhat hozzá a következő években. 
A miniszterhelyettes szólt az uniószerte alig csituló gazdademonstrációkról. Szerinte a nyugati országok termelői és lakói csak az utóbbi időben döbbentek rá, hogy milyen elhibázott agrárpolitikát folytat Brüsszel. A túlszabályozott termelés, illetve a zöldszemlélet minden elé helyezése kárt okozott. A termelés, és így a gazdák ellehetetlenültek. Vagyis változtatni kell ezen a helyzeten, amihez szerinte új uniós vezetésre van szükség.