Már kalászol az árpa, mi lesz ebből?

Júniusi melegeket mértünk áprilisban, nagyon sok volt a száraz szél, a talaj hőmérséklete a fölső 20 centiméteres rétegben 15, 50 centin pedig 10 fok körül alakult. Ráadásul a március nagyon száraz volt: nagyjából három-négy heti csapadék hiányzott. 
Érdekes jelenségekre is felfigyelhetett az utazó: sok helyen még belvízfoltok is voltak a földeken, míg azoktól néhány száz méterre már ujjnyi vastag repedéseket okozott a szárazság a talajban. Hasonló a helyzet, ha az őszi vetésű növények fejlettségét nézzük: az őz hasa fölé ért már április második hetében a búza, az árpa, megjelentek a zászlós levelek is, ami a virágzás, kalászolás előtti állapot. A repce országszerte virágzik, van, ahol méteres, van, ahol ennél kisebb az állomány. Vagyis ez azt jelenti, hogy nagyjából 3-4 héttel jár előrébb a természet. A meleg és a szárazság azonban ezt a fejlettséget nem segítette: főleg az őszi gabona mutat érdekes képet. A naptárhoz képest nagyon szép, de ahhoz képest, hogy már a kalászolás indul, elég alacsony és kicsi a szár- és levéltömeg. Vagyis egy ilyen növénytől rekordtermés nem várható. 
Nagy kérdés, hogy a hét elejére ígért esők mennyiben segítenek. (E sorok még a beígért esők előtt íródtak.) Az biztos, hogy az átmeneti lehűlés, a csapadék jól jött a növényeknek. A tavaszi vetésűeknek is, mert a szárazság és a meleg miatt vontatott kelésre kellett számítani a kukorica, napraforgó, kalászosok, fehérjenövények, zöldborsó esetében. Ezek gyökérzete még sekélyen helyezkedik el, a csírázáshoz is kellene a talaj felső néhány centiméteres mélységében a nedvesség. Nem véletlen, hogy ahol lehet, ott öntöznek a gazdálkodók. Az őszi vetések nagyobb gyökérzete a mélyebb rétegekben még talál nedvességet. 
A rétek, legelők, kaszálók állapota viszont csoda képet mutat. Sőt, emberöltő óta nem fordult elő, hogy még a gulyák, nyájak kihajtása előtt a kaszálás is elindulhatott sok lucernásban. A termés bőséges, akár réti szénáról, akár pillangósokról, akár legelőkről van szó. Ez sokat jelent az állattenyésztőknek, mivel korán juthatnak olcsó, értékes, nagy biológiai értékű tömegtakarmányhoz. Érdemes ezekből tartalékolni is, azaz szénát készíteni, bálázni, mert ki tudja, mit hoz a nyár, a kora ősz, mekkora lesz az idén az aszály, mely nagymértékben ronthatja e területek későbbi hozamait.