Már most eldőlhet a szüret

A csapadékos hetet melegedés követi, azaz adott a párás levegő, a hőmérséklet ahhoz, hogy kialakuljanak a fertőzések. A lisztharmat legjobb ellenszere a kén, illetve a csapadék miatt jó felszívódó készítményt is használni. Hasonló a helyzet a peronoszpóra, illetve az utóbbi években ismét gondot jelentő fekete rothadás kórokozója esetében is. Utóbbiaknál fontos a réztartalmú hatóanyag és a felszívódó permetlével való kombináció. Jó rotálni, azaz váltogatni a hatóanyagokat, ezzel elkerülhető a rezisztencia kialakulása. 
Akinek a szőlője most, illetve a bogyónövekedés kezdetén betegedik meg, az sok mindent később már nem tehet. Tavaly hasonló volt a helyzet: országszerte néhány napos késés már gombás fertőzést alakított ki. Igaz, akkor május közepén, végén virágzott a szőlő, nem úgy, mint az idén. 
A hidegebb idő miatt az őszibarackfák gondozói sem lehetnek nyugodtak, mert ismét kedvező feltételek állnak elő a levélfodrosodás-gomba terjedésének. A tafrina szereti a hűvös, párás éjjeleket, hajnalokat, vagyis megint védekezni kell hetente egyszer a más néven dérgombának is hívott fertőzés ellen. 
Az összes többi gyümölcsnél sem árt figyelni, mert az almaféléket károsító varasodás, a lisztharmat, a különféle levéltetvek, a vértetű továbbra is támad. Sőt, a cseresznye és meggy esetében a gyümölcs „kukacosodását” okozó cseresznyelégy is előbb kezdheti meg szaporodását, mint ahogy azt megszoktuk. A korai, vagyis májusi cseresznyék szinte biztos, hogy április végén már érni kezdenek. A gyümölcs egyik nagy kárt okozó levélbetegsége, a blumeriellás levélfoltosság gombája is e tájt fog majd fertőzni. Tehát erről sem szabad majd megfeledkezni, máskülönben nyár végére lekopaszodhat a fánk. Ez a meggyekre is igaz. 
Sok felé láthatunk pirosodó és hólyagos, vagy felsodródó leveleket almán és ribizkefélén egyaránt. Ezt sokan gombának hiszik, holott a két gyümölcsfélét fertőző levéltetűfajok kártétele ez. Mivel a besodrott vagy felhólyagzott levélben a kontakt szerektől többségében védve vannak a kártevők, ezért felszívódó szert érdemes használni ellenük. 
A hideg lelassította egyes zöldségfélék fejlődését is. Ezért érdemes például a borsóra, salátára, retekre, gyökérzöldségek ágyásaira fátyolfóliát teríteni. Ez a nappali meleget átengedi, éjszaka viszont nem hagyja kihűlni a talajt. Márpedig a növények számára létfontosságú a talaj hőmérséklete, meleg kell a gyökerek gyors és megfelelő fejlődéséhez. A vontatott fejlődés és a hideg egyébként kedvez néhány betegségnek is, erre klasszikus példa lehet a borsóperonoszpóra. Ez először csak néhány kicsi növényen mutatkozik, sárgulnak az alsó levelek, majd elhalhatnak a tövek is. A betegség általában a közeli tövekre is átterjed, ezért általában a megjelenés helyétől kezdve sugaras körben, összefüggőbb foltokban láthatjuk a nyomait.