Megtermett az ország kenyere

Az árpát learatták az országban, s mire megjött az elmúlt hetek forrósága, a búzaszemek is megértek. Vagyis a kánikula nem tudott már rontani a kenyérnek valón. Az aratást is segítette a hőség, mivel az esti, éjszakai órákban is csak nagyon kevés pára keletkezett. Így szinte látástól késő estig dolgozhattak a kombájnok a földeken. 
Az ország nagy részén július második felében végezhetnek a búza, a repce, rozs aratásával, s legvégül a csekélyebb területen termesztett zab következik. A 860 ezer hektáron termesztett búzából 5 millió tonna körüli össztermést lehet várni. Legalábbis az aratás felét követő időszakban országos átlagban hektáronként 5,5-5,7 tonnás átlagról beszélnek a szakemberek. Ez nem lesz rekord, már csak a meglehetősen lecsökkent vetésterület miatt sem – hiszen régebben 1 millió hektár körül alakult ez a szám. Mindenesetre az igazi fogas kérdés a búza minőségi megoszlása lesz. Tavaly sajnos 30 százalék volt az étkezési és 70 százalék a takarmánybúza. Egy normál évben korábban pontosan fordított volt az arány. Az idén feltehetően a termés feléből készülhet majd kenyér. 
Az ország kenyere tehát megtermett, a magtárakba kerülő búza felére van itthon szükségük a molnároknak, pékeknek, takarmánykeverőknek és más, élelmiszeripari feldolgozóknak. A búza felét, nagyjából 2,5 millió tonnát viszont exportálni kell. A lehetőségeket nagyban befolyásolja az ukrán gabona európai jelenléte, annak minősége és ára. 
Az árakat egyébként gyengíti szinte minden, mostanság megjelent hír és történés. Az ENSZ élelmezésügyi és agrárszervezete, a FAO legfrissebb jelentésében azt írta, hogy ebben az évben rekordmennyiségű gabonát arathatnak a világon. Vagyis 2,854 milliárd tonna lehet a mennyiség – ebben benne van minden gabonaféle és a kukorica is –, ami 8 millió tonnával több, mint amit egy hónapja vártak, és több 3,6 millióval a tavalyinál is. 
Jó és jobb hírek jönnek máshonnan is, nem véletlenül, hogy már hetek óta viszonylag nyomott a búza ára. Ma 60-65 ezer forint az ár tonnánként, de a termelőknek jobb lenne egy 70 ezer forintos ár, mert az átlagtermést és a termesztési költségeiket is figyelembe véve ez biztosítaná a nullszaldós gazdálkodást.