Újra kell tanulni a termelést

Tokajtól Nyíregyháza felé tartva kiégett kukorica- és tarra vágott napraforgótáblák kísérik az utat. Nem szokatlan ez a látvány a Nyírségben – de nem augusztus végén, szeptember elején, hanem csak hetekkel később. Igen ám, de az Alföld és a Dunántúl több tájához hasonlóan a kíméletlen aszály a Nyírséget sem kímélte. 

 A jelenlegi helyzet szerint hazánkban meghaladja majd a tengeri termése az 5 millió tonnát. Ezt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke mondta, aki beszélt a napraforgóról is, melynek termésátlaga csak két és fél tonna lesz hektáronként. Ez 1,725 millió tonna össztermést jelent, ami szintén elmarad a tavalyitól. 

De mit tehet ebben a helyzetben a gazdálkodó? – tették fel a kérdést a hallgatók, akiknek zöme gyakorló gazdálkodó. Sajnos a meteorológusok semmi jóval nem biztatnak. Ha nem is minden évben, de 

A gabonaszövetség elnöke példaként többek között a tőszámcsökkentést és a talajvizet kímélő technológiák fontosságát említette. A várhatóan kevesebb termés mellett gondot okozhatnak az átvételi árak, és az ukrán gabona is, amit a hazai malmok egy része is előszeretettel őröl. Ezzel magyarázható az is, miszerint a magyar malmok a megszokott 1,2 millió tonna búza helyett tavaly is csak 900 ezer hazait őröltek. 

A hazai technológiaváltás mellett érvelt dr. Sziebert Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke, valamint Vázsonyi László, a Vulcan Agro Kft. ügyvezetője is, akik egyöntetűen azt állították, hogy a hektáronkénti 7 tonnás termés alatt nem érdemes a kukoricával próbálkozni, márpedig az ország jelentős részén az idén az 5-6 tonnás termésátlag is nehezen lesz elérhető. 

 Vázsonyi László szerint sok helyen ma már észszerűbb a kukorica helyett a napraforgó termesztése, mert az jobban bírja az aszályt, kevesebb öntözést igényel. A kukoricának is tudunk azonban segíteni, mégpedig a helyes talajműveléssel, s a megfelelő táp­anyag­-utánpótlással. 

A helyes technológia megválasztásának fontosságáról beszélt a kukoricaklub vezetője is. Felsorolta a leggyakrabban elkövetett hibákat, melyeket már a vetésnél is elkövethetünk. 

 De gondot okoz az is, ha rossz hibrid vetőmagot választunk, ha hiányos a tápanyagpótlás vagy a növényvédelem, de hátrányosan befolyásolhatja a termést akár a kedvezőtlen elővetemény is. 

Hasonló tapasztalatokról számolhattak be a tanácskozáson részt vevő gazdák is. Köztük a Nyírtelek és Nagycserkesz határában a családjával mintegy ötven hektáron gazdálkodó Kiss Gábor. A nagy részén kukoricát meg napraforgót termelnek, s vegyes állapotokról számolt be a fiatal gazda. Vannak területeik, ahol tavaly például 14 tonna tengerijük is termett hektáronként, de vannak 4 tonnás területeik is. Ami nem is csoda, hiszen a két falu határa rendkívül vegyes, van olyan hektár, ahol az egyik rész 18-20 aranykoronás, míg a másik az 5-6 aranykoronát sem éri el. Ők még csak most kezdik a kukorica betakarítását, de az nagyon valószínű, hogy messze elmaradnak a tavalyi átlagoktól.