Utolsó nekifutás a kertben

Nos, nálunk már legalább nyolcszor volt hajnali fagy a kertben, nem véletlen, hogy a pincében várja a telet a felszedett krumpli, répa, a leszüretelt alma, körte. Talán már csak az enyhe fagyokat elviselő zellergumók vannak kint a földben. A termés egész közepes lett: krumpliból nagyjából 60-70 kiló termett, igaz, nem is öntöztem meg egyszer sem a sorokat. Másrészt lehetett volna egy mázsa is, de a felerészben sárga héjú fajtát ültettem – no, az szinte egyáltalán nem termett. Egyébiránt az idén sem sok betegség, sem krumplibogár nem károsította a töveket. A nagy meleg nem kedvezett a gombáknak, míg az, hogy három éve nem termesztettem krumplit a kertben, a bogarakat is máshová száműzte. 

A zöldbabot is megcsípte már a dér, talán azért még akad néhány marokra való. A tökfélék már egy hónapja leálltak: hiába a sok levél, virág, termést már nem kötött a cukkini, az uborka. 

Viszont most még lehet menteni a maradék zöld paradicsomot és a paprikákat is. Ezek nagyja még beérik a konyhaablakban, ami nagyon zöld vagy kicsi, megy a salátába, illetve a baromfiaknak. A fagy ellen úgy védekezünk, hogy estére fóliát borítunk a tövekre. Ezt a módszert folytatjuk a díszkertben is, mert még nem akarjuk a pincébe és a szobába cipelni az óriási tárókat, leandereket, a sok tíz cserépnyi, ládányi muskátlikat. Egyébként mínusz két fokig működik ez a fogás, aztán már a takarás sem számít. 

A pincét járnom kell: két-három naponta át kell nézni a körtés ládákat, mert sajnos nagyon sok a rothadni kezdő gyümölcs. Ez főleg a poloskaszúrásoknak tudható be, mert a legtöbb ilyen gyümölcsöt felvágva kiderül, hogy nincs benne moly hernyója. 

Szóval a Szabad Föld Kertje is bezár lassan – az idén nem ültettem, vetettem még tél alá való magokat, sem telet álló zöldségféléket. Már csak azért sem, mert a háromtucatnyi kacsát, tyúkot megint ráengedtem a kertre, s hagyom legalább egy hónapig „legelni”, kapirgálni őket, hadd tisztítsák meg helyettem a kert nagy részét.