Fagyok utáni teendők

Örültem, mert február első két hetében bizony beindultak a fák a kertben. A kajszin látszott leginkább: a rügyek felső kis le­vélkéi már kifakadtak, s közelről nézve látszottak a pirosas belső képletek. A cseresznye, a meggy még hátrébb tartott, de ezek vi­rágrügyei is duzzadni kezdtek. A félelem azért tölt el, mert nem tudom, hogy a tényleg egy hétig tartó nagy hideg károsította-e a beindult rügyeket. A válaszra várni kell március első hetéig, amikor már érdemes lesz vizsgálódni. Azaz lecsippenteni néhány rügyet a fákról és éles késsel kettévágni. Ha barna a belseje, akkor károsított a fagy, ha marad a zöldes jelleg, akkor nem. 

A többi fát nem féltem, mert talán még az őszibarackon sem látni a tavaszi fejlődés jeleit. Egyedül még a mandulákkal lehet baj, illetve kérdés, hogy a ribizli, szeder, josta, egres, melyeken a rügyek már szinte kibomlás előtti állapotban voltak a hideg előtt, kibírták-e. Ámbár ezek általában nem szoktak nagyon sérülni. 

Utolsó pillanatban van az, aki még nem metszette meg a ribizliféléket, a jostát, az egrest a kertjében. És az sem halogathatja tovább a munkát, aki tavaly nem vágta ki a letermett málna-, illetve szeder-hajtásokat. Utóbbiak közül a kétéves málna és szeder esetében könnyű a helyzet: egyrészt már régen száraz a kivágandó hajtás, másrészt ezek végén megtalálni a tavaly termést hozó, bogyókat nevelő részeket. Ezeket tőből kell metszeni, elég 4-6 centis csonkot hagyni. A málna esetében óvatosan járjunk el, mert sekélyen vannak a gyökerei, egy erősebb húzással akár fel is téphetjük a tövet. (Ez egyrészt meg is könnyíti a helyzetet, ha át akarjuk ültetni a sorközbe nőtt, vagy túl sűrűn kitört, felesleges töveket, melyeket azon nyomban el is ültethetünk egy új helyre. A szeder esetében nem kell félni, ez sokkal mélyebbre ereszti igencsak erőssé növő gyökereit.)

A megmaradt, tavaly hozott és az idén termő vesszőket kell ezt követően átvizsgálni. Egyrészt a túl kicsi, alig egy-másfél araszos részeket vágjuk ki tőből. A megmaradt erős hajtásokat is nézzük át: a nagyon gombás – lilás, barnás hosszanti foltok a száron leginkább az alsó fél méteren – részeket vegyük ki. Ezek biztosan nem teremnek, éppen az érés idejére szoktak beszáradni, elhalni. Amennyiben látunk a málnán furcsa duzzanatokat, azokat is vegyük ki: a vesszőt alatta érdemes elvágni. Ezeket a málna-gubacsszúnyog vagy a málna-karcsúdíszbogár okozza. Ezekben telelnek át a rovarok. Az ilyen vesszőt gyorsan égessük el, mert a levágott vesszőből is kikel a kártevő. 

A sarjon termő málna, vagy más nevén folyton érő málna esetében könnyű a metszés. Válogatás nélkül minden vesszőt vágjunk tövig. Ez a növény ugyanis majd az idén hozott vesszején fog termést nevelni nyártól egészen a fagyokig. A munkák után permetezzünk a gombák ellen. Ha a rügyek még nem bomlottak ki, akkor töményebb le­mosószerrel, ha már kihajtottak, akkor hígítsuk duplájára a lemosó permetszert.