Folytatódhat a magvetés

Ránk köszöntött a tavasz, de azért legyünk óvatosak a szabadföldbe vetendő zöld­sé­geink­kel! A talaj még nem elég meleg, érdemes a hónap közepéig várni a borsófélékkel, a káposztával, karfiollal, karalábéval, kellel. Most már eltehetjük viszont a vöröshagyma, a lilahagyma vagy a fehérhagyma dughagymáit, a fokhagymák ge­­rezdjeit a földbe. Lehet már vetni retket, salátaféléket is. 

Aki maga akar paradicsom-, paprika-, padlizsánpalántákat előállítani, az most vesse el a ládákba a magvakat. E növények közül a leggyorsabban a nagy magvú paradicsomok bújnak elő, majd a paprika és a padlizsán. A nevelés sikere több tényezőből áll. A csírázáshoz optimális lenne a 23-24 fok, de a legtöbb lakásban nincs ilyen meleg. Különösen, ha a ládákat a legtöbb fényt biztosító ablakpárkányokra rakjuk. Amennyiben azonban ezek alatt radiátor található, akkor már van elég meleg. A fény viszont nem biztos, hogy elég, ezért érdemes LED-csí­ko­kat felfüggeszteni a palántanevelő ládák fölé. 
A kelésig fóliával érdemes fedni a nevelőedény tetejét, így elég párás marad a talaj és a felszíne is. A tapasztalat az, hogy a magvak keléséig nem is kell nagyon öntözni. Amint kikeltek a magok, a fóliát vegyük le, az öntözést alulról végezzük, vagy csak mérsékelt adagokat adjunk, hogy a talaj felső rétege ne maradjon nedves. Így elkerülhetjük a palántadőlést okozó gombásodást. Általában igaz, hogy ha nem locsoljuk, csak mértékkel a növénykéket, és hagyjuk kicsit kiszáradni a földet, akkor az említett gombás betegség megjelenése könnyen elkerülhető. 

A szobában nevelt, februárban elvetett zeller is kikelt, ezeket érdemes kiszúrni és egyesével egy-egy kicsi nevelőtálcába ültetni. Erre 2-3 leveles állapotban kerüljön sor. Aki sűrűn vetette a paprikáit, az is tegye meg, hogy nagyobb cserepekbe ülteti a palántákat.