Megesszük a fizetésünket

Amit a hétköznapokban érzünk az élelmiszerboltok kasszáinál, azt a statisztikai adatok is visszaigazolják. Ez igaz a legfrissebb, januári adatokra éppúgy, mint a néhány évvel ezelőtti szintekhez mért változásokra is. Utóbbi meghökkentheti a jó memóriájú embereket is.

Házunk tájaO. Horváth György2025. 03. 10. hétfő2025. 03. 10.

Kép: Egyre mélyebbre kell belenyúlni a pénztárcánkba

SZB20120118_10009
Egyre mélyebbre kell belenyúlni a pénztárcánkba
Fotó: Székelyhidi Balázs

Érdekes felmérési adatokat adott közzé a Központi Statisztikai Hivatal, mely az idei és a négy évvel ezelőtti árakat hasonlítja össze. Ez különösen fontos akkor, amikor tudjuk, hogy az idén január­ban váratlanul nagy lett az infláció Magyarországon, és a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az agrár- és a gazdasági miniszter is felvetette már, hogy intézkedni kellene az élelmiszer-drágulás lassítására, megakadályozására. Felmerült az is, hogy ismét be kellene vezetni az árstopot, vagy ahhoz hasonló hatású valamiféle árszabályozást. 

2024. decemberhez viszonyítva az élelmiszerek átlagosan idén januárban 1,9 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 5,8, az étolaj 5,1, a kávé 4,9, a csokoládé, kakaó 4,7, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 4,4, a liszt 3,8, a száraztészta 3,0, a tejtermékek 2,9, a margarin 2,8 százalékkal került többe. 

Éves alapon nézve, 2024. január­hoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vajé, vajkrémé 15,5, a csokoládéé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal. 

Amennyiben viszont a 2021. évi árakat is megnézzük, kiderül, hogy legdurvább mértékben a 20 százalékos zsírtartalmú tejföl drágult, 130 százalékkal kerül most többe, mint négy éve. A tojás 110, az UHT-tej 103 százalékkal kerül többe, tehát ezekért több mint dupláját kell most fizetni. A sajt 77, a csir­ke­mellfilé 70, a karaj 58 százalékkal került többe, de csaknem a felével drágult a liszt, a parizer, a virsli, a cukor is. A statisztika szerint érdekes módon az étolaj ára „csak” harmadával emelkedett, de ez vélhetően a bázishatás miatt van így, mert akkor is már kiugróan drága volt az olaj. A téliszalámi is csupán 20 százalékkal drágult, de ez már akkor is egy prémium termék volt, magas árral, amire túl sokat – nagy fogyasztáscsökkenést okozna – már nem lehet ráemelni. 
A folyamatnak azonban vélhetően még nincs vége, mert a mezőgazdasági alapanyag árai napjaink­ban is emelkednek – talán az élő sertés a kivétel –, kiugró a gabonafélék, az erre alapozott takarmány, a napraforgó, a csirke, a tojás, de leginkább a tej felvásárlási árának növekedése. Ez utóbbi januárban már egy literre számolva elérte a 207 forintot, ami egy év alatt önmagában 26 százalékos drágulást jelent. Persze a tejtermékek is követik ezt a folyamatot. Januárban az adagolt vaj 5, a trappista sajt 4, a tejföl, UHT-tej 3, a gyümölcsös joghurt 2 százalékkal került többe, mint egy hónappal korábban. Jó hír, hogy legalább a friss dobozos tej ára 1 százalékkal csökkent. 
Azaz a bérek, fizetések egyre nagyobb hányadát vagyunk kénytelenek ismét az élelmiszerek beszerzésére költeni.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek