Óriásfejű kiscserjéink

A napokban már nekiállhatunk egy sokak által talányosnak vélt növény metszésének. És van is benne valami, ugyanis nem mindegy, hogy melyik féle hortenziát, milyen intenzitással és mikor vágjuk vissza. Az első csoportba azok a fajok tartoznak, melyeket már februárban, márciusban vághatjuk, ugyanis már tavaly kifejlődtek a virágrügyei, s ezek már most szépen duzzadni is kezdenek. Ezért e fajokat (tölgylevelű, kerti, kúszó és vörös szőrű hortenziák) már könnyen metszhetjük: az elszáradt virággal együtt a legfelső duzzadt rügy felett vágjunk. Persze, ha már idősebb tővel van dolgunk, akkor ezeket érdemes ifjakra cserélni úgy, hogy egy-egy tövön maradjon 6-10 erősebb hajtás. Ebben az időben kell a gyenge, néhány 10 centis, vékony, ilyenkorra általában félig már elszáradt gyenge hajtásokat kivenni. 

Más a helyzet a cserjés és a bugás hortenziával, mert ez az új, idei hajtásain fog majd virágot nevelni. Ezért ezeket a vastag hajtásnál 30-50 centi magasan – maximum 3 rügypárt hagyva –, szintén a rügyek felett érdemes levágni. Persze a gyenge, keresztbenőtt vesszőket is vegyük ki. A két hortenzia jól bírja a metszést, s erős ágakat akkor hoz, ha alaposan megvágjuk. 

Persze mindezt a nagyobb reggeli fagyok elmúltával tegyük meg. A rügy felett hagyjunk legalább 5-6 centis szárrészt, ez ugyan nem mutat jól, de megakadályozza, hogy a vágott felület nagyon beszáradjon, akár a felső rügyet is veszélyeztetve. Arra is kell ügyelni, hogy a metszést még a rügy kifakadása előtt elvégezzük!