Zöld sziget a belvárosban

Annak idején, még 1979-ben készült egy magyar film, Az égig érő fű volt a címe. A történet lényege, hogy az egyik pesti, körgangos, sokemeletes bérház lakója, Poldi bácsi, akit Rajz János személyesített meg, hosszú parkőri szolgálata után nyugdíjba készül. Az idős úr minden reggel és este azt hajtogatja, hogy „Csak az szép ződ gyep ne hiányozna majd annyira”! Egy kisfiú elhatározza, hogy befüvesíti a gangos ház kővel borított udvarát. És lám, a közösséget összefogva, minden akadályt le­­küzdve megvalósítják a tervet. 

Nos, ez történt, történik ma is, méghozzá abban a kerületben, Budapest VIII. kerületében, majdnem ott, ahol a filmet annak idején forgatták. A múlt szombaton szezonnyitó kertészkedésre hívott a Civilek a József utcáért csoport, melyet még évekkel ezelőtt Bíró Gyöngyi alapított. Ő az, aki az élére állt egy kezdeményezésnek, hogy a nagyon szegényes zöldfelülettel bíró lakónegyedben valami „szép ződet” hozzanak létre. Néhány éve ez meg is történt: a József utcában egy 3×50 méteres szakaszon erdőkertet hoztak létre. 

Tíz órára lapunk munkatársa és fotósa is megjelent a helyszínen, méghozzá egy olyan napon, amikor szakadt az eső. Ez azonban nem tántorította el a kertészkedőket, a délelőtt alatt kevesebben, aztán ebéd után, mikor már lanyhult az égi áldás, egyre többen vettek ásót, kis gereblyét, metszőollót és ültető­lapátot a kezükbe. 

– Mennyi ember szokott összegyűlni és milyen gyakran találkoztok? – tettük fel a kérdést a főszervezőnek. 

– Mikor mennyien. Az ilyen nagyobb munkáknál 30-60 ember is jön kertészkedni, év közben pedig hetente kétszer szoktunk itt találkozni, akkor persze kevesebb kéz is elég – tudtuk meg Bíró Gyöngyitől, aki azt is elárulta, hogy Józsefváros lényegében egy nagy falu. S ennek megfelelően az emberek is sokat beszélgetnek: ha ketten vagyunk itt a kertet rendezni, akkor az egyikünk biztos, hogy beszélget. Az emberek meg-megállnak, érdeklődnek. Sőt maguk is tesznek sokat: karácsonykor például valaki feldíszítette az egyik fát, ma sem tudjuk, ki volt. A lényeg, hogy a magukénak tudják e területet az itt lakók. 

Ahol a két szélén nagy, 3-4 méteres tuja növöget, közöttük pedig már idősebb négy nagy nyírfa áll. Ők az árnyékadó fák, melyek alá több mint száz növényfaj – cserjék, évelők, egynyáriak – egyedeit ültették az évek során. 

– Van itt minden, ha az ember egy kicsit odafigyel. Még magról – ki tudja, hogy került ide! – kelt kicsi őszibarackfa is, de nézd meg, akad galagonya, füge, vadrózsa, zsálya, lósóska, körömvirág, virágos mályva! – erre már Madácsi Flóra tájépítész hívja fel e sorok írójának figyelmét. Aztán folytatja: magától kelt ki az ostorfa, ecetfa – ezekkel küzdünk, próbáljuk visszaszorítani, de akad hasonlóan agresszív zöld juhar is. Mi ültettünk kökényt, galagonyát, fügét, angyalgyökeret, gránátalmát, futóloncot, orgonákat, egrest, mogyorót, kivit, fekete berkenyét, kutyabengét, homoktövist. 

A tájépítész a kert tervezése, megvalósítása óta irányítja az itteni munkát. Nem véletlenül van itt: alig öt percre lakik a három éve létrehozott zöld szigettől. Céljuk kezdetek óta az volt, hogy minél nagyobb biodiverzitás jöjjön létre a területen. Öreg, korhadt fatörzseket, méhgarázsokat, a tuják alatt hagyott ágakat, zöldhulladékot is felkupacoltak. A növények kis szigeteket alkotnak, melyek között mulcccsal leszórt kis utak vezetnek. Amelyekből egyre több látszik, ugyanis a megjelent fiatalok, idősek és gyerekes családok szorgos keze gyomlálja az ott feleslegesen nőtt fűféléket. Az új növények ültetésekor csak a legszükségesebb kicsi területeken ásnak gödröt, nem bolygatják a talajt. 

Hogy mindezt miből finanszírozzák? Egyrészt a helyiek önkéntes munkájából, felajánlásaiból, és persze önkormányzati pályázati pénzekből. A Józsefvárosban évek óta tavasszal az ott élők által felvetett városfejlesztéssel kapcsolatos ötleteket összegyűjtik, és a kerületi lakosokból álló munkacsoport választja ki, hogy melyek közül lehessen választani. Aztán ősszel szavaznak: minden kerületi lakosnak hét szavazata van – arra alapoznak, hogy a lakosok pénze a lakosok döntése! Aztán a nyertes ötleteket az önkormányzat valósítja meg. Eddig 40 különféle kisebb és nagyobb horderejű ötlet nyert, melyek egy része már megvalósult, mások tervezés, vagy éppen kivitelezés alatt állnak. A Német József Kert fejlesztése és kutyabarát zöldsáv kialakítása szintén nyert. Az önkormányzat 10 millió forintot szán arra, hogy a most meglévő keskeny zöldsziget mellé a most parkolóként használt terület felét feltörje, zöldfelülettel lássa el, oda padokat tegyenek. A tervezett beruházás az előkészítés fázisában tart, és az év második negyedévében tervezik a megvalósítást. 

A meglévő és most tervezett nagyobb kertnek érdekes története is van. Sőt, komoly civil összefogást igényelt a kialakítása is, mert még évekkel ezelőtt e területre egy L alakú, 5 és 7 emeletes épületet akart, akar felhúzni egy befektető. Ez ellen szólaltak fel a helyi civilek, s egyelőre áll az építkezés. A beruházónak felajánlották, hogy cserélje el a telket, inkább a mellette lévő két önkormányzati telket építse be. Az ügy most áll. A Civilek a József utcáért viszont aktív: a kicsi, de szívük számára fontos zöld sziget szívet melenget és összefogásra buzdítja a környékbelieket.