Segítség a magyar állattartóknak

Az érintett térségből (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Vas vármegyék egyes járásai) ugyanis a vágóhidak nem akarják megvenni a sertést. Ez több tízezer állatot jelent, ráadásul az export is akadozik. Habár az uniós szabályozás szerint csak a fertőzéssel közvetlenül érintett zónából nem lehet terméket kiszállítani, mégis egy sor uniós tagország korlátozza a magyar exportot, például nemcsak szarvasmarhatermékeket, hanem sertést sem akarnak vásárolni. 

Emiatt Magyarország viszonossági intézkedéseket vezet be azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem akarják a törvényeknek megfelelően a magyar termékeket befogadni, és nemzetközi tárgyalásokat folytat az exportkorlátozások feloldása érdekében – közölte az agárminiszter egy minapi háttérbeszélgetésen. A miniszter arról is beszélt, hogy megsegítik a száj- és körömfájásban közvetlenül érintett területek sertéstartóit. Egy erről szóló rendelkezés szerint kétféle korlátozási zónát állítottak fel: a 10 kilométeres sugarú megfigyelési körzetet és az egyéb, de még mindig érintett területeket. 

A megfigyelési körzetben a Nébih tulajdonában álló Élbc Nonprofit Kft. veszi meg az érintett sertéstartóktól az állatokat. A felvásárlások adminisztrációját a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége segíti. Az ennél tágabb és nagyobb területen – ez Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém és Vas vármegyék egyes járásai – továbbra is a szokásos kereskedelmi csatornákon keresztül történik az állatok értékesítése, de az állam ezt is segíti. Ha ugyanis a vágósertések értékesítése során az ár nem éri el az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) által meghatározott aktuális termelői árszintet, akkor az állattartók maximum 40 százalékos kompenzációt igényelhetnek az árkülönbözet pótlására. 

A kormány ötpontos csomagot állított össze, mely a száj- és körömfájásjárványban érintett gazdálkodókat, illetve az egész agráriumot segíti. Így az öt telepet üzemeltető vállalkozásoknak automatikusan hitelezési moratórium lép életbe, továbbá a Bérgarancia Alapon keresztül visszatérítendő támogatást kapnak a munkabérek kifizetésére. Harmadik elem, hogy az állam kártalanítási forrást biztosít. Negyedik lépés, hogy a Széchenyi-kártya program nullaszázalékos hitelt ad a telepek újraindítására és likviditási célokra. Végül az ötödik intézkedés szerint a gazdasági tárca felkérte a Magyar Fejlesztési Bankot, hogy biztosítson kedvező feltételű finanszírozást az állattenyésztési ágazat egésze számára.