Tűzvillám és a cirokföld

Imádta gyermekként a nagy gépeket és lenyűgözte a határban végzett munka, ezért mezőgazdasági gépszerelő és -üzemeltetői szakot végzett. Szülei nyomán a helyi téesznél helyezkedett el (mai nevén: Kenderes 2006 Kft.), harmincegy éve ott dolgozik. Hatalmas traktorral talajmunkát végez több mint ezer hektár földön – valósággal imádja a főállását. Mivel azonban a földeken télen alig akad tennivaló, az édesapja kitalálta, hogy megvásárolja Kulcsár Lajos, a falu egykori seprűkötőjének munkagépét fiának, mondván: takarítani mindig kell. Lóránd, bár a régi téeszben dolgozó idősebb emberektől tudott egyet s mást a mesterségről, inkább minta alapján és kísérletezéssel tanulta ki a módit. Az elsőt egy teljes napig csinálta, vásárolt cirokból. Megfogadta: addig egy szem magot sem vet el a földbe, amíg nem tanul meg seprűt kötni. Hamar ráálltak kezei a készítésre. 2006-ban már magának ültette az alapanyagként szolgáló növényt. 

Április közepén géppel szórják a kutatóintézettől vásárolt hibrid magot a földbe. A szárazságtűrő növény legnagyobb ellensége a dudva és a muhar, ami ellen bemosó gyomirtóval védekezik a gazda. Általában augusztus 20-án többedmagával betakarítja a Kenderes határában lévő négyezer négyzetméteres termőterületről a cirokot. Egyesével, kézzel ember nagyságú méterre vágják. A szárról lehúzzák a levelet, a törzset kitapossák. Arra keresztbelökik a hasznosítandó termésrészt, hogy az ne érjen a földhöz. A termőhelyen két nap alatt teljesen kiszáradt, összegyűjtött cirokot először magozógéppel – a masinában villanymotor hajtotta szeges fahengerek forognak – letisztítják, kévébe kötik, és így kerül be a 10×6 méteres tárolóba, ahol felhasználásig pihen. A tavalyi termés ez év telén fogy el teljesen, az idén vetett cirok még bő egy esztendőig kitart. A cirokot egyébként viaszérésben szedik, vagyis amikor a rajta lévő mag még nem roppan, hanem lisztes állagú – ez szolgál legjobb alapanyagul. De ahányféle termés, annyi formátumot ölt maga a seprű is. Az egyik évben (például) olyan jól sikerült a vetés, hogy csak nagy seprűnek való cirok került ki a földből. Készül a tradicionális kisebb és megerősített változat, úgynevezett temető- és szőnyegseprű is. Továbbá egy kerekebb alakú, amit eredeti funkciója után porolóként határoz meg a mester, de a fia azt a Harry Potter-filmek nyomán Nimbusz 2000-nek, Tűzvillámnak hívja. Végül rajta maradtak a találó elnevezések.

A seprűkötő gépbe először behelyezi a (kézművestől vásárolt, kész) nyelet. Elsőként a drótot leszegeli – ez a tartósságot biztosító művelet a bolti áruk legtöbbjénél kimarad. Kuplunggal hajtja, a derekára tekert bőrrel fékezi a masinát, amelynek kerekei 27-szer fordulnak percenként. A seprű kezdőméretéül szolgáló, előzetesen átválogatott, beáztatott, rövidebbre vágott nagy maroknyi cirokot folyamatosan alakítja, testesebbre formálja. Belsejét hasznos hulladékanyaggal duzzasztja, a külső részt szebb, azaz hosszabb, vékonyabb szálakkal takarja be. Vállat alakít neki, tartást ad a takarítóeszköznek. Végül két rétegben, vastag dróttal a nyélre erősíti a cirokot. Majd kaszakéssel levagdossa róla a felesleget. 

Ezt követően a bekötött cirokot a varrószékbe fogja, és zsineggel öt szinten, meghatározott technikával összeszorítja. Erősen meghúzza a kötőanyagot, különben kiborul belőle a cirok. Még egy finom száligazítás, és kész is a seprű. Megfelelő tárolással, napi szintű használattal egy évig garantáltan jól szolgál. A nagykörűi, a bogyiszlói vagy az ecseri piacon személyesen is találkozhatunk a kézműves termékkel és a készítővel, aki mindig készséggel, örömmel mesél, és meg is mutatja a kihalófélben lévő mesterség művelésének fortélyait.