Lesz-e magyar burgonya?

Három-négy évtizede hazánk is az igazi burgonya-nagyhatalmak közé tartozott, különböző okok miatt azonban mára ez sajnos megszűnt. A kiutat kereső félszáz termelő, kutató, fajtanemesítő nemrég a krumpli egykori hazájában, Szabolcsban gyűlt össze, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) gyulatanyai fajtakísérleti állomásán. Ott volt a Nébih elnöke, dr. Nemes Imre is, aki elmondta, hogy 2000-ben több mint 46 ezer hektáron termeltünk burgonyát, akkor még csak 15,3 tonna termésátlaggal. 2020-ra alig több mint 10 ezer hektáron növekedett burgonya, igaz, már akkor 23,3 tonna átlaghozammal. A termelés 2024-ben tovább csökkent, 8200 hektáron zajlott, és 245 ezer tonna lett a termés, ami hektáronként 26,5 tonna hozamot jelent. 

A burgonyázó gazdáknak számos kihívással kell szembenézni. Az aszályos periódusok hosszabbodása miatt az öntözés elengedhetetlen a termesztés során, de a növényvédelmet sem szabad elhanyagolni. A jó minőségű vetőburgonya alapfeltétele a megfelelő eredménynek, s a megfelelő agrotechnika szintén. 

Hazánkban sajnos a vetőburgonya előállítása is folyamatosan csökken, de a magyar nemesítésű fajták aránya eléri az 50 százalékot. A kutatók újabb fajták nemesítésével a változó klimatikus viszonyoknak, valamint a növekvő és változó kórokozóknak ellenálló fajtákat keresnek. 2024-ben mintegy 80 hektár területen termesztettek vetőgumót a Nébih és a vármegyei kormányhivatalok ellenőrzése mellett. 

A vetőburgonya piacán jelen van a piacon a hamisított vagy fertőzött vetőgumó is, ami súlyos termés- és jövedelemkieséseket okozhat, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az eredetigazolásra és fémzárolásra. A magyar gazdák jelenleg több száz fajta közül választhatnak a termelési helyüknek, igényüknek megfelelően. 

Az állami elismerésre bejelentett fajtajelölteket a Nébih szántóföldi fajtakísérleti osztálya vizsgálja. Ezek több termőhelyes és többéves vizsgálatok. A legfontosabb gazdasági értékmérő tulajdonságok alapján kaphatnak állami elismerést a fajtajelöltek. 2025-ben három fajta elismerésével bővült a nemzeti fajtajegyzék, s két fajtajelöltet jelentettek be. Az ország különböző termőhelyein öt kísérleti helyen van beállítva a burgonya-fajtajelöltek vizsgálata. Ezek célja, hogy olyan fajták kerüljenek köztermesztésbe, amelyek betegségekkel szemben ellenállók, ízesek és jó főzési minőségűek. 

A krumpli hazai sorsáért aggódó előadók öt fő okot emlegettek, melyek jelentős szerepet játszanak a termőterület csökkenésében. Ezek: a rapszodikus ár, az olcsó külföldi krumpli, a munkaerőhiány,­ a költségek növekedése, s amiről talán a legtöbb szó esett, a klímaváltozás. Burgonyát termelni ma már öntözés nélkül szinte lehetetlen, de kérdéses, hogy megéri-e. A kukoricatermesztők például már kezdenek komolyan elgondolkodni azon, hogy vessenek-e egyáltalán tengerit, vagy váltsanak-e inkább valami szárazságtűrő növényre. Sok burgonyatermesztő is hasonlóképpen vélekedik, aminek a hazai krumplievők nem igazán örülnek. Ők továbbra is ragaszkodnának a kiváló minőségű magyar burgonyához, s a termelőkkel együtt reménykednek az idők jobbra fordulásában.