Olaj terem a hazai földeken

A napraforgó az ország egyik részén már szinte bebarnult tányérokat lógat a föld felé, másutt még virágot is látni itt-ott, de inkább a sárgaérés állapota jellemző, vagyis a tányéron a virágzat maradékát lemorzsolva sárgás színt mutat a magvak tömege. 

Talán még soha nem vetettek ennyi napraforgót az országban, hiszen 730-750 ezer hektár körül alakulhat a betakarításra váró terület. (Érdekesség, hogy ennél alig több az idei kukorica területe, és jövőre szinte biztos, hogy még ez is lecsökken.) A terület három részre osztható az augusztus közepei állapotok szerint: az Alföldön lényegében kicsik a növények, a fejek, a termés sem lesz nagy. Másutt már nagyobbak a növények, szebb tányérokat fejlesztettek. A tavaszi vetés sem volt egyöntetű: sokan korán, sokan későn vetettek az időjárás miatt. Így az érés – és a mostani fejlődési fázis – is el fog húzódni, ennek megfelelően a betakarítás is. 

A szakértők a korábbi évekre jellemző 3,3-3,5 tonnás hektáronkénti átlagot nem érjük el, inkább 2-2,5 tonna közé várják a hozamokat. Ennek megfelelően vélhetően nem döntjük meg a napraforgó termés csúcsát, ami 3 millió tonna felett van. 
Az árak tartósan magasak, ugyanis bőven 200 ezer forintot adnak a piacon egy tonna napraforgóért. Ez kitarthat a szezonban az év végéig, már csak azért is, mert a másik olajosmagból, a repcéből kevés lett a termés, főként a lecsökkent termőterület, valamint az e növénynél is károsító időjárás miatt. 

A termés nagy részét az itthoni étolajgyártól, takarmányos cégek vásárolják meg, de jelentős az export is, főleg feldolgozatlan mag formájában. Az unió egyébként nem önellátó napraforgóból, de a hiányt főként az ukrán termésből fedezi.