Fekete bogyós kalamajka

Szinte biztosra vehető volt, hogy ebben az évben is lesz valami galiba a bodzával. Nem csak a tavaszi fagyokra kell gondolni: a cseteátvétel okoz rendre galibát. Pedig az árak most egész elfogadhatóak, hiszen 250–350 forintot adnak kilónként a felvásárlók, és volt év, amikor szinte nem érte meg leszedni a fekete bogyókat, mert 110–150 forintos időszakok is voltak, és messze ennek többszöröse is előfordult már. Igaz, az a koronavírusos időszak volt, amikor az értékes bodzabogyónak nagy keletje lett az egészségmegőrzés fontosabbá válása miatt. 

Manapság azonban nem ez a helyzet. A bodza egyike azon növényi terméknek, melyet kisebb-nagyobb ültetvényeken termesztenek – a terület 6 ezer hektár országosan – , de sokat gyűjthetnek a vad bodzabokrokról is szorgos kezű családok. Az utóbbi szokta némileg megkeverni a piacot akár szezonon belül is, mert a vadon gyűjtött termés nagy része neppereken keresztül jut a feldolgozókhoz. Ez a bodza feketepiacának egyik ága, ugyanis az ügyeskedő felvásárlók egy része a profi bodzatermesztőktől is gyakorta vásárolnak. Aztán ezekről vagy készül számla, vagy nem. A bodza feketepiaca tény, a hatóságok sem tudnak sokszor mit kezdeni az esetekkel. Az árak aztán összevissza mozognak, hetek alatt akár száz forintot is esik vagy ugrik kilónként. Ez történt az idén is. 

A szakértők szerint azért történhet mindez, mert a termelők nem fognak össze, nem alakítanak értékesítési szövetkezetet, nincs összefogás. Hazánkban 5-6 nagyobb feldolgozó és fél tucat hűtőház foglalkozik a csetével, viszont sok tucat alkalmi felvásárló is megjelenik néhány hétre, aztán köddé is válnak.