Razziák a szőlőkben
Az ügy komoly, a hatóságok is azzá válnak, országos felderítési és intézkedési akció indul, mely a szőlő végzetes betegségének felderítését és visszaszorítását szolgálja. A szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegség ellen csak országos szinten elvégzett szigorú és fegyelmezett munkával lehet eredményt elérni.
Kép: Csak összehangolt munka hozhat eredményt.
Nem lehet tovább várni és csak a jogszabályok betartására hagyatkozni – ezt a következtetést vonhatta le a kormányzat, mert ugyan már 2013 óta jelen van a betegség az országban, és mára már 13 vármegyében megjelent a kór, eddig nem lehetett megállítani a terjedését. Habár előírás a kötelező bejelentés, a beteg szőlők kivágása, sajnos ezt nem minden érintett vette komolyan, illetve vannak olyan elhagyott területek, szőlők, zártkertek stb., melyekre évek óta nem nézett rá a gazdájuk. Ezek mind folyamatos potenciális fertőzési gócot jelentenek.
A kormányzat most átfogó cselekvési tervet dolgozott ki, és sürgősen intézkedik is az amerikai szőlőkabóca terjesztette szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen. A kórokozó évek alatt elpusztíthatja a szőlőt, vagy a termést csökkenti látványosan, így súlyos károkat okoz az ágazatban.
Az akcióterv része az országos felderítés: Ennek keretében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 6-8 fős szemlecsoportokat szervez növényorvosok, szőlész-borász hallgatók, hegybírók és termelők bevonásával. A munkát a helyi növényvédelmi felügyelők fogják irányítani. A terepi munkákat drónokkal is segíteni fogják. A gyanús tőkékről mintát gyűjtenek, amelyet a központi laborok mellett mobil laborautókban is elemeznek. Az elhagyott, fertőzési gócot jelentő ültetvények esetében a hegybírók kényszerkivágást rendelhetnek el. Ezekről mindenki tehet bejelentést.
A kórokozó, a fitoplazma ellen nincs hatékony védekezési lehetőség, vegyszer. A terjesztő szőlőkabócát kell megállítani, számukat visszaszorítani. Ez évente több – 4-5 alkalom – rovarölőszeres-permetezést jelent, amihez a profi ültetvényesek évek óta felvehetnek állami támogatást. A permetezés, a védekezés eddig nem volt kötelező. Mostantól viszont kabóca elleni védekezés részeként országos növényvédőszeres-program indul, a legsúlyosabban fertőzött térségekben légi permetezéssel. Ezek mellett meghatározó az áttelelő kabócapeték gyérítése, ami az őszi és tavaszi lemosópermetezéssel érhető el. Arra is oda kell figyelni, hogy a betegség növényi anyagokkal is tovahurcolható. Például szaporításra, vagy alanynak szánt fertőzött vesszőkkel, oltványokkal. Ezért erre is figyelni kell. A hatóságok a termelőknek azt ajánlják, hogy hazai előállítású, tanúsított szaporítóanyagot használjanak.
A magyar borágazatot fenyegető legnagyobb veszély jelenleg a szőlő aranyszínű sárgaság betegség, amelyet az amerikai szőlőkabóca terjeszt. A kórokozó az ország 19 vármegyéjéből már 13-ban igazoltan jelen van, különösen Zala vármegye és a Balaton-környéki szőlőültetvények érintettek. Bár a betegség az emberre nem veszélyes, és a bor minőségére sincs hatással, a szőlőállományban drasztikus pusztítást okozhat, gyógyítása pedig nem ismert.
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) 2006-ban jelent meg hazánkban, kártétele a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (Candidatus Phytoplasma vitis) kórokozó terjesztését jelenti. A fitoplazmát először 2013-ban észlelték Magyarországon, és jelenleg is bejelentésköteles károsítónak számít. Az amerikai szőlőkabóca az ökoszőlő- és borágazatot már most komoly kihívás elé állítja azokban az országrészekben, ahol a fitoplazma is jelen van.
Mi lesz a bioborral?
A kabóca ellen országos szinten rovarirtó szerekkel lehet védekezni, de ezek többsége nem alkalmazható a biobort adó szőlőültetvényeken. Még is van megoldás, több is a biotermelők számára, amiről az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) adott ki a minap egy összefoglalót. A védekezés agronómiai és biológiai módszereiről érhető el anyag a https://biokutatas.hu/hir/az-amerikai-szolokaboca-elleni-okologiai-vedekezes-2/ internetes oldalon.
