Újabb borvidékeken találták meg a kórt
Működik a társadalmi összefogás a szőlő veszélyes betegségének felderítésében. Az utóbbi hetekben számos lakossági bejelentés is segített felderíteni a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazmával fertőzött területeket a hatóság által végzett felderítések mellett. Sok új helyszínt is sikerült ezek által azonosítani, így derült ki, hogy a tokaji, a mátrai és a csongrádi borvidéken is megjelent már a kór.
Kép: A hatóság minden beteg tőkét külön megjelöl, amit sürgősen ki kell vágni
Szinte napról napra érkezett a hír az elmúlt hetekben, hogy új és újabb területeken fedezték fel, azonosították a magyar szőlőterületeket veszélyeztető baktériumos kórt, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét. Így derült ki előbb, hogy Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében is találtak ilyen tőkéket, majd később a Mátrai és a Tokaji borvidékről is rossz híreket kaptunk. Egyrészt a hatóság szakemberei járják a hazai szőlőterületeket, és drónokat, mobil laboratóriumokat is felhasználnak a beteg tőkék beazonosítására, másrészt az érintett szőlősgazdák, valamint a lakosság is sorra jelenti az eseteket. Az újabb igazolt fertőzésekkel a betegség már 17 vármegyében és 20 borvidéken van jelen. Azaz csak két megye és két borvidék „maradt állva”, azaz érintetlen.
A Tokaji borvidéken Bodrogkeresztúr térségében lakossági bejelentés után igazolták a betegséget, míg a híres rizling településén, Abasár községben (Mátrai borvidék) találtak fertőzött szőlőtőkéket. Az érintett vármegyék növényvédelmi hatóságai minden helyszínen elrendelték a beteg tőkék megsemmisítését, kijelöltek 1 kilométeres zónát, ahol minden növényt megvizsgálnak, onnan ki szőlőoltványt, de egy vesszőt sem lehet kivinni. További 3 kilométeres körben pedig szigorú megfigyelési zónát alakítanak ki, ahol további megfigyeléseket végeznek.
Közben megkezdődtek a hónap első hetétől a hatósági permetezések is. Ezek eddig csak somogyi és zalai területeket érintenek. E vármegyékben indult el már 2006-ban az első fertőzés, illetve járvány, s ezekben mára a szőlőskertek csaknem mindegyikében találni beteg tőkéket. Az itt található borvidékek voltak – a Badacsony környékével együtt – az első olyan helyek, ahol már egész ültetvényeket kellett kivágni, mert az ott található tőkék több mint 30 százaléka megfertőződött.
Egész Európa érintett egyébként a kórral. A nyugati országokban már a 70-es évektől kezdve kezdett el – az amerikai szőlőkabóca megjelenésével és terjedésével együtt – az egyébként Európában őshonos fitoplazma a szőlőkben megbetegedést okozni. Ezek az országok azóta megtanultak együtt élni vele, kialakították a megfelelő megelőzési és védekezési technikákat. Az utóbbi két évtizedben viszont a kártevő tovább terjedt, így aztán a térségünkben is megjelent, sőt folyamatosan terjeszti a betegséget is. Így Horvátország szinte egész, Szlovénia teljes területe fertőzött, de Ausztriában sem sikerült eddig megállítani, ahogy nálunk sem.
