Délről fenyeget a kór
Évek óta nem volt annyira éles a helyzet, mint amelytől ismét számítaniuk kell a magyar sertéstartóknak, vadgazdáknak. Ugyanis az afrikai sertéspestis évekkel ezelőtt megjelent az országban, de leginkább annak keleti és északi részében tarolt. Méghozzá csak a vaddisznók között, szerencsére, és a hatékony intézkedéseknek hála a házi sertések között még egyetlenegy eset sem fordult elő. Az is igaz, hogy az ország dunántúli részében inkább csak az északi régiókban fordult elő, az az alattiakban a vadállományban sem alakult ki nagy járvány.
Kép: Baranyai vaddisznóban jelent meg a vírusos fertőzés
A helyzet azért változott, mert a minap egy Baranya vármegyében elejtett vaddisznóból vett mintából mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát. Tehát egy eddig mentes területen jelent meg a kórokozó. Ami sajnos várható is volt, mivel az év eleje óta a szomszédos Horvátországban egészen nagy járvány alakult ki, mely egyre csak terjed Magyarország felé. Ott sok, akár több tízezres házisertés-állományokat kellett már leölni, és a vadállományban is általánossá vált.
A magyar szakhatóság nem véletlenül rendelt el már hetekkel, hónapokkal ezelőtt is a Dráva, Mura, Duna érintett szakaszai felett a vármegyékben próbavadászatokat. Pontosabban a vadászok által elejtett vaddisznókból mintát kellett leadni, amit vizsgáltak. Így derült fény a mostani esetre is: egy állománygyérítés során Old település külterületén, a horvát határtól néhány száz méterre kilőtt vaddisznóból vett mintában mutatta ki a vírust a vizsgálat. A fertőzés az ASP vaddisznókban való természetes terjedésével kerülhetett át Horvátország területéről. Az eset megerősítését követően 15 vadgazdálkodási egység teljes területét „fertőzött terület” kockázati kategóriába sorolta át a hatóság. Emellett Baranya, Bács-Kiskun és Tolna vármegye területén is új, magas kockázatú területeket alakítottak ki.
Tudni kell, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. Ugyanakkor gyógyíthatatlan kór a vad- és házi sertésekre nézve. Ez önmagában is óriási gazdasági kárt okoz. De a védekezés ma az érintett teljes állományok leölését jelenti, a hullákat meg kell semmisíteni. S ami a legnagyobb gazdasági kárt okozza, az a kereskedelmi korlátozásokból adódik. Hiszen a hússzállítást, a sertések mozgását tiltja e területekről a szabályozás. Ezért is elengedhetetlen az állattartók, a vadászok részéről az előírt szabályok, járványvédelmi előírások maradéktalan betartása. A hatóság kéri az állattartókat, hogy amennyiben a sertésállományban hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlelnek, 24 órán belül értesítsék az állategészségügyi szolgálatot!
