Fejre állt a piac

Beigazolódtak a múlt év végén elhangzott szakértői elemzések, becslések: az uniós műtrágyaimport a tizedére esett, miközben az árak drasztikusan növekedtek. Ismétlődni látszik a néhány évvel ezelőtti történet. Ugyanis az Európai Unió döntéshozói annak ellenére nem voltak hajlandók tárgyalni a klímavédelmi intézkedések miatt hozott, az uniós műtrágyaimportra is ható intézkedésekről, hogy már tavaly az ősztől kezdve hangsúlyozták a gazdaszervezetek, fel fog borulni a piac, drasztikusan drágul a műtrágya, a gazdák kevesebbet vesznek, emiatt a termelés is csökken. A Copa-Cogeca – az agrárium legnagyobb uniós érdekképviseleti szervezete – szerint az úgynevezett szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) műtrágyákra történő bevezetése, a fizetendő díj növelése, amely az orosz–ukrán háború kitörését követte a termék piacán, jelentős többletköltséget ró az európai gazdákra. 

A statisztikák szerint a 2026. év elejei bevezetés óta az Európai Unió csupán 180 ezer tonna nitrogénműtrágyát importált. Hogy ez mennyire kicsi? Egy évvel korábban ez a mennyiség 1,2 millió tonna volt, azaz szinte megtizedelődött, 16 százalékra esett vissza az import. S hogy miért fontos az import? Az EU-ban felhasznált nitrogén hatóanyagú műtrágyák nagyjából harmadát adja ki az import. Nos, most ez esett ki, akkor, amikor itt a tavasz, vetni kell, az őszi állományokat el kell látni nitrogénnel, azaz fejtrágyázni kell ahhoz, hogy megfelelően fejlődjenek a tél után, s például a kalászosok megfelelő szárat és azon kalászt nevelhessenek. De nem csak mennyiségi problémák lehetnek, az árak ugyanis már most elszálltak: uniós szinten 2026 januárjában az ár 25 százalékkal haladta meg a 2024-es átlagot. Márpedig az érvágást jelent, mert a termelési költségek 15–30 százalékát a műtrágyára fordított kiadások teszik ki. 

Hogy érvényesíthető-e ez a költségnövekedés a felvásárlási árakban? Nem valószínű: a termény­piacok kiegyenlítettek, a kereslet-kínálat rendben van, az árak közepesen alacsony szinten stabilizálódtak, és nem látszik nagy remény ezek emelkedésére. Vagyis a gazdaságok várhatóan megint – csakúgy, mint néhány éve – kénytelenek lesznek kevesebb műtrágyát használni, ami viszont egy idő után a hozamokat csökkenti, ami viszont megint a bevételre hat negatívan. 

A termelők ezért az intézkedések felfüggesztését követelik az EU-tól. A CBAM az uniós klímapolitika egyik eleme, de az uniós agrártermelőknek megint olyan költséget jelent, amelyre a világ más pontján a versenytársaknak nem kell ilyesmire pénzt kiadniuk.