Itt is munka, ott is feladat

Gondolom, nem vagyok egyedül azzal a problémával, hogy ilyenkor, amikor ránk tör a tavasz, hirtelen azt sem tudom, mihez kapjak. Metszeni is kéne még, főleg a készakarva az utolsó pillanatra halasztott kajszi-, őszibarack-, meggy-, cseresznyefáink adnak most munkát. A virágzás előtt a legerősebb ezek immunrendszere, ilyenkor optimális e fák metszése. Aztán rögtön lemosópermetezést kell végezni, hogy akár csak néhány nap múlva, a virágzás kezdetén, közepén, majd végén már egy-egy, monília elleni szerrel végezzük el a növényvédelem legfontosabb részét. 

A fák mellett ott a lugas, még mindig várat magára, mert a próbavágások során, március idusán nem tapasztaltam, hogy a nedvkeringés elindult volna, azaz még nem könnyeznek a szőlővesszők vágási helyei. De itt sem lehet már sokáig várni. 

Ahogy lenéztem a pincébe egy kis borért, a lent teleltetett muskátlik, leanderek és más, telet itt átvészelő növények ládáin, cserepein akadt meg a szemem. Ezekkel is kezdeni kell már valamit, főleg a muskátlikkal. De még ráérnek egy ideig, előbb rohanjunk a kertbe, ágyások sora vár a sárgarépa-, petrezselyem-, pasztinák-, borsómagokra, s a hagymákat is lehetne már duggatni. Aztán meg felnéztem a vetőmagosdobozra, hogy az egynyári virágokat is elvessem a palántanevelő ládákba, cserepekbe. Ezeket – ahogy majd a muskátlikat, átteleltetett dísznövények egy részét – az időközben megépített és kibővített fóliasátorba fogom kivinni. Ők addig megerősödnek, míg a lakásban nevelt paradicsom-, paprika-, padlizsánpalánták elég nagyok lesznek, hogy szintén ide kerüljenek. (Utóbbiakról jegyzem meg, velük alig van munka, öntözni kell őket néha, néhány szál gyomot kitépni mellőlük.) 

Ahogy sétálok a kertben, arra jutok, hogy a gyepet is lassan át kellene gereblyézni, meg kellene szellőztetni, aztán az öntözést is el kéne kezdeni a komposztos, műtrágyás kezelést követően. Persze ehhez előbb vagy tíztalicskányi komposztot kellene rostálni! S a komposztálóra gondolva az jut az eszembe, hogy el kell kapni kéttucatnyi kacsát és tyúkot, mert ha nem szárnyazzuk le őket, akkor kirepülnek a veteményesbe és lecsípkedik a kelő növényeket, az évelő, de már hajtó torma, lestyán, hagymafélék, rebarbara levélkéit, hajtásait. Még jó, hogy a már szinte levelet bontó fekete ribizke és a josta rügyeit nem bántják, békén hagyják azokat. 

A sort még folytathatnám, de mostanra legyen elég, ezekkel is bőven illusztráltam egy tavaszkezdet feladatait.