Kóklerek és átverések
Ahogy terjed az internetes vásárlás, úgy terjed a különféle szakmunkákról szóló hirdetés is. S ahogy könnyen be tudunk csapódni a különféle gyenge minőségű termékek vételekor, úgy járhatunk pórul a különféle, magukat mesternek hirdető „szakikkal” is.
Kép: Sok a kimondottan csak átverésre szakosodott „szaki”

Szinte minden mesterségnél előfordul, hogy kóklerbe botlunk, legyen szó villany- vagy vízszerelőről, apróbb ácsmunkákra vállalkozókról, vagy éppen olyan, gyors beavatkozást igénylő munkáról, mint például a duguláselhárítás. Mindegyik átverős vállalkozóra jellemző, hogy a hirdetésben általában nem jelölnek meg árakat, a kiszállási díjat, az egyes munkafázisok elvégzésének árát. Akad egy telefonszám, egy e-mail-cím, de tényleges címet, nevet nem nagyon találunk a hirdetésekben. A telefonszám, az e-mail aztán egy idő után megszűnik, gyorsan váltogatják, s a minket átverő vállalkozó szinte felderíthetetlen a későbbiekben.
S az árak? A munka felvétele idején általában igen alacsony árakat kapunk, s aztán, ahogy múlik az idő, egyre borsosabb a költség, egyre több a „váratlan” anyagkiadás, fázismunka. A kezdeti néhány tízezer forint így gyarapodik akár több százezres vagy milliós tétellé.
A hatóságokhoz is egyre több pórul járt ember fordul, s egyre több az ilyen felderítés is. A pénzcentrum.hu is ír minapi cikkében egy ilyen esetkörről, amelyet csak csőgörénymaffiaként emlegetnek. A hatósági munka eredményeként tavaly egy háromfős duguláselhárító bandát vontak felelősségre, akik az interneten hirdették magukat, honlapjuk szerint korrekt, reális árakkal dolgoztak, és a megrendelőknek sokszor még a telefonban is rápontosítottak ezekre. A szélhámos „szakemberek" olykor-olykor megpróbálták annak látszatát kelteni, hogy csinálnak is valamit, de legtöbbször erre sem vették a fáradságot, viszont a korábban megbeszélt munkadíj 10-20-szorosát kérték el, volt olyan károsult, akitől 3,3 millió forintot követeltek az el nem végzett munkáért. Az ügyben több feljelentés is érkezett a rendőrségre, a banda tagjait letartóztatták.
S hogy mit tehetünk, hogy ne verjenek át minket? A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság javasolja, hogy kérjük el a papírjaikat, igazolják személyazonosságukat, s az adatokat írjuk fel. Ha már ezt megtagadják, akkor azonnal zavarjuk el ezeket az embereket. Kérjünk tőlük referenciákat, amit ellenőrizzünk is le. Ha nem adnak, vagy fals az információ, szintén zavarjuk el őket. Ha lehet, írjunk szerződést a munkáról, névvel, cégnévvel, pontos vagy előzetesen kalkulált árakkal, munkafolyamattal részletezve. Ha valaki gyanúsan viselkedik vagy szinte fenyeget a gyors fizetés érdekében, azonnal szakítsák meg a kapcsolatot, és értesítsék a rendőrséget! Mit csináljunk, ha felültettek? Ha ilyen eset áll fenn, a polgári bírósághoz kell fordulni, de előbb érdemes a békéltető testülethez menni.