Másra is hat a háború

Vajon meddig tart még az Irán elleni hadjárat? Ez a kérdés foglalkoztatja most a világ különféle áru­piacait. Óriási a hatása egyrészt a kőolajra és a földgázra – ezt már az üzemanyagárakon is érzékeli mindenki. Rejtettebb hatás – de ­óriási kockázatot jelent az idei növénytermesztésre – a műtrágya kérdése, s természetesen a gabona-, olajosmag-, baromfi-, marha-, juh- és más ágazatok is érintettek. 

Kezdjük a műtrágyával! Az Iránba és a Perzsa-öbölbe vezető út az igen keskeny Hormuzi-szoroson át vezet. Igazi, az ottani kikötőket helyettesítő megoldás nem nagyon van. Vagyis amíg a szoroson való hajóközlekedés nem áll helyre, addig akadozik a kőolaj-, a földgázellátás. Az utóbbi az alapja a nitrogénműtrágyák gyártásának. Ugyanakkor maguk az Öböl menti országok is nagy szállítói az ilyen műtrágyáknak, illetve az ezek előállítására szolgáló karbamidnak. 

A globális tengeri nitrogén­műtrágya-kereskedelem közel negyede ezen az útvonalon halad át, sőt a Közel-Kelet a világ kar­ba­­­mid­exportjának több mint harmadát adja. (Jellemző a kialakult helyzetre, hogy például az USA tavaly a ­kar­bamid­importjának csaknem harmadát a Közel-Keletről szerezte be.) 

Vagyis ez most egy időre kiesni látszik, ráadásul akkor, amikor a növénytermesztésnek mind az északi, mind a déli féltekén a legnagyobb szüksége lenne rá. Akkor, amikor az Európai Unió környezetvédelmi okok miatt megadóztatta januártól az import műtrágyákat, azok forgalma 16 százalékra esett vissza a szokásoshoz képest. S habár Európa is sok műtrágyagyárat működtet, a megdrágult földgáz miatt megint nem éri meg a termelés. Már ma sok cég visszafogta vagy leállította a nitrogénműtrágyák gyártását. Az árak már emiatt is megugrottak, az iráni konfliktus erre erősít rá. Vélhetően a mostani szezonban ezért a gazdák sokkal kevesebb műtrágyát fognak kijuttatni a földekre, ami a termés mennyiségét és minőségét egyszerre fogja csökkenteni. Ez nem igaz az orosz gazdaságra, ugyanis az iráni okokból is kialakult műtrágyahiányban az orosz termékre egyre nő a kereslet, persze megugró árak mellett. Az idén – jó időjárásnál – megint az oroszok lehetnek a nyertesek a világ gabonapiacán. 

A várhatóan csökkent gabona és más növényi termék miatt drágulhat a kenyérgabona, de a takarmány is. Ez növekvő költséget jelent a nyomott árak miatt bajban lévő sertés-, tej- és baromfiágazatoknak, miközben a háborús piaci bizonytalanság is hátráltatja a kilábalást. 

Megint baj lesz a tápanyag pótlásával a földeken?