Mit tesz az erős forint?
A tavaly nyárihoz képest 10 ezer, az egy évvel ezelőttihez képest csaknem 20 ezer forinttal olcsóbb volt a 15. héten az étkezési búza a hazai piacon. Ennek nem kis részben az is oka, hogy április elejétől folyamatosan, majd a választás másnapján drasztikusan erősödött a forint.
Kép: A sertés felvásárlási ára szépen emelkedett az utóbbi hetekben, az árfolyamváltozás még nem látszik
Míg korábban egy euró 390–400 forint között mozgott, addig mostanság 363–365 forint az árfolyam. Vagyis egy exportőr eurónként 25–30 forinttal kevesebbet kap. Az agrártermékek árát például a gabona esetében általában a párizsi árutőzsde, vagy éppen a sertéshúsnál a német felvásárlási árak határozzák meg. Ezért aztán a magyar árak – az erős forint miatt – minden terméknél estek.
A búza esetében ez most azt is jelenti, hogy tavalyhoz képest 23 százalékkal ér kevesebbet egy tonna a kenyérnek valóból! Ez kigazdálkodhatatlan értékvesztést jelent, főként azzal párhuzamosan, hogy az üzemanyagárak, a műtrágya, a közeljövőben vélhetően a növényvédő szerek, az energia is folyamatosan drágul. Különösen addig, míg az iráni, vagy éppen az ukrán–orosz konfliktus nem rendeződik. A kukoricánál és más gabonaféléknél kisebb mértékű, de hasonló az árcsökkenés.
A sertés felvásárlási ára más pályát jár be. Az év elején, február végéig, március elejéig még 430–450 forintot adtak egy kiló élő sertésért, aztán elindult egyfajta drágulás, melynek hatására az utóbbi hetekben már átlépte az 500 forintot, illetve mostanság már az 510–520 forintot is meghaladta. Az erős forint két módon érinti a sertésexportban érintetteket: akik élő vagy itthoni sertésből előállított terméket exportál, az rosszabbul jár, mint aki – részben vagy egészben – az olcsóbbodó import alapanyagot dolgoz fel és azt árulja külföldön.
Az előbbi esetben utaltunk rá: aki import terméket vesz most, az jobban jár, hiszen kevesebb forintot kell kiadni érte. Ez segíti nemcsak az élelmiszeripar egy részét, hanem a kiskereskedelmet is. Vagyis az erős forint miatt ma jobban megéri importtal feltölteni a boltok pultjainak egy részét, mint a korábbi hónapokban, amikor például 400 vagy 405 forintot ért egy euró. Ez viszont azt is jelenti, hogy a hazai élelmiszeripar termékeivel szemben csak az árfolyamhatás miatt is még nagyobb előnyt szerezhet.
Ugyanakkor a már említett üzemanyagköltség növekedése miatt a szállítási költségek nőnek, amelyek a hosszabb távon szállított export és ugyanígy az import – például a spanyol zöldségek, gyümölcsök – áru árát is emelheti. Mindez egyszerre hat áremelő és árcsökkentő tényezőként az élelmiszerekre is.
