Valami megmozdult
A hazai kertekben mintha új divat, vagy inkább szemlélet kezdene terjedni. Sajnos nem mindenre igaz ez, mert az új építésű sorházakra, társasházakra, netán ikerházakra még a kőzúzalék, beton járókő, egy kis gyep és a babérmeggy, élére vágott tujasor a jellemző. De mi ez a mozgás?
Kép: A növényekben gazdag, jó térbeosztású kertekben tényleg lehet pihenni
Úgy tűnik, talán átalakul a 15-20 éve elterjedt, fentebb említett trend, és nem új, hanem a régi, a lazább, a színesebb, növényekben, fajokban, formákban gazdagabb, a természeteshez jobban hasonló látásmód hódít teret. Egyre többen szakítanak a szinte steril, tökéletes kertekkel. Ahol minden megfelelően ívelt, vagy éppen derékszögű, minden bokor megfelelően oválisra, kerekre, vagy hasábra vágott, a gyep tömött, 4-5 centinél soha nem hosszabb, az utolsó kő, kavics is a helyén van.
A változást több minden okozhatja. Ugyanis egy ilyen kertben leülni a szaletli alá sem jelent felüdülést. Általában nincs bennük, csak elvétve egy nagyobb fa, mely árnyékolna, nincs bennük virágtenger, legfeljebb egy-egy ládában. A talajt csak kő, műfű, vagy jobb esetben fenyő kéregmulcs takarja, nem vegyes ágyásokkal borítottak, mely szinte egész évben virágzik, vonzva a rovarokat, madarakat, gyíkokat, békákat és más állatokat.
Nos, sok szónak is egy a vége: manapság végre egyre többen ismerik fel, hogy egy a természeteshez jobban közelítő kert képe üdébb, több árnyékot ad, termést is akár, van benne sok bokor és fa, padok, zugok, pihenőhelyek. Megannyi árnyék, szín, forma, szag és illat, egy szóval élet.
Elképzelhető, hogy az egészet a klímaváltozás váltotta ki. Aki járt már a fent említett, nagyon megcsinált kertben nyáron, akkor tudja, hogy a tulajdonos, de a vendégek sem szívesen üldögélnek az ilyen helyen, mert olyan meleg van, hogy legszívesebben a kertbe is légkondit szereltetne a háziúr. A természet közeli kertet is kell öntözni, de messze nem kell annyi víz, olyan bonyolult öntözőrendszer hozzá, mint egy ma modernnek vélt, csak a pázsitra és a falnyi magasságú örökzöldekre alapozott kertekben.
Ráadásul a vegyes – fákkal, bokrokkal, ágyásokkal – tarkított kert jóval kevesebb gondot is okozhat, mint a mostanság igencsak kínlódó tuja, boróka, ciprusfélékkel beültetett kert, a gyepről már nem is beszélve. Ezek a száraz teleket éppúgy megsínylik, mint az egyre több hőségnapot hozó forró nyarakat. Persze az új fajta kertbe is jobb úgy összeválogatni a növényeket, hogy azok nagy része tényleg szárazságtűrő, s ne legyen sok növényvédelmi probléma vele. Az első években a talajfelületek mulcsozása, takarása fontos feladat, ami aztán a növényborítottság növekedésével már akár el is feledhető.
